Az anime egyszerűen megfogalmazva a japán animációt jelenti. Az anime japán szó, de az angol "animated" kifejezésből vették át japánban. Az anime technikáját tekintve megfelel nagyjából a hazai rajzfilm fogalomnak. Azonban a kettő minden más tekintetben teljesen különböző!

Az anime nem a nyugati rajzfilmek keleti párja, hanem a mozgóképes médiacsoporton belül az élőszereplős filmek, és a rajzfilmek mellett egy azokkal azonos rangú kategóriát képvisel, amely magyarországon jelenleg csekély mértékben ismert. Az, hogy a japán animációt magyarországon a rajzfilmekkel azonosítják, annak köszönhető, hogy a kettő készítésének technológiája megegyezik. Csakhogy a nyugati kultúrában a rajzfilmek, tehát animációs filmek 99%-ban a gyerek nézőközönség számára készülnek. Ebből adódik az anime megítélésével kapcsolatos félreértések legnagyobb része.
Japánban az anime önálló médiaként tagolódik műfajokra, a nyugati élőszereplős filmeknek megfelelően. Így létezik gyerekeknek készülő, és létezik - ez a nagyobb hányad! - nem gyerekeknek készülő anime is. Manapság az animék célközönsége leggyakrabban a fiatal felnőttek, és idősebb tinédzserek. Ennek a ténynek az ismeretében sok félreértés, és az anime negatív megítélése is elkerülhető lenne a nyugati országokban.

Japánban évente több száz anime készül el. A filmstúdiókkal egyenrangú, híres és hatalmas anime-stúdiók működnek, óriási piaccal. így tehát ha valaki japánba utazik, elkerülhetetlen hogy szembetalálja magát az animével, amely a mangák mellett szorosan kötődik a japán emberek életéhez.

Hogy mi különbözteti meg az animét a rajzfilmektől? Az anime rendelkezik több olyan jellegzetes jeggyel, melyek alapján az is felismeri, hogy japán animációról van szó, aki egyáltalán nincs otthon a témában. Ezeknek a jellegzetességeknek alapja a japán kultúrából és életfelfogásból adódik, amely alapvetően különbözik az európai felfogástól.
A túlidealizáltság, szélsőséges romantika éppúgy a japán életfelfogásból ered, mint a halál, erőszak erősen naturális ábrázolása, vagy akár a szexuális nyíltság, ami még a gyerekeknek szóló animékben is gyakran előfordul.
Európai szemmel sok embernek nehéz ezeket megérteni és elfogadni, nem negatívan megítélni ezt a számunkra ismeretlen szemléletmódot. Az európára jellemző biblikus gondolkodásmód, a dolgok mesterségesen jóvá és rosszá választása, a tabuk jelenléte a keleti világ számára ismeretlen. Ez a fajta szemléletmód alapvetően meghatározza az animét.
Az anime jellegzetes jegyei nem merülnek ki a külsőségekben. A történetek komplexitása és mondanivalója, a karakterek kidolgozottsága nagyon gyakran a filmeket is felülmúlja, természetesen mindez műfaj-, és célközönség-függő. De szinte általánosan jellemző a komplex, életszerű történet, a reális konfliktushelyzetek, és a valódi személyiséggel rendelkező karakterek, melyekkel azonosulni tud a néző. A japánok az animét arra használják, hogy kifejezzék magukat úgy, ahogyan azt nem tehetik meg a hétköznapi életben. Az animében ezt a kifejezésmódot szemlélhetjük meg, mely a japán kultúrából és személyiségből indul ki.

Nagyon nehéz általánosságban beszélni az animékről, mivel minden anime más. Lehet ugyan csoportokra osztani, mint gyerekeknek és felnőtteknek, vagy lányoknak és fiúknak készült anime, megkülönböztethetünk műfajokat, mint akció, vígjáték, történelem vagy sci-fi. De minél több animét ismer meg valaki, annál nehezebb általános érvényű szabályokat megfogalmazni. Érdemes tehát az animének egy kis időt szentelni, mielőtt valaki elítélné vagy sablonokat próbálna ráerőszakolni.