Bevezetés a HTML leíró nyelvbe

Hogyan kezdjünk hozzá egy HTML kód elkészítéséhez? Milyen programokat érdemes használnunk és mit kell tudnunk, mielőtt hozzákezdenén egy honlap elkészítéséhez? Kezdetben a HTML fejlesztők fő célja az volt hogy egy olyan leíró nyelvet hozzanak létre, amelyet minden böngésző képes megjeleníteni. Ekkor a tartalom bevitele és egyszerű megjelenítése volt a lényeg. Az egyes részek a különböző böngészőkben azonban más-más módon jelenetek meg, így egyre inkább kezdtek kialakulni a formázó utasítások is. Az oldalak készítői szerették volna a kezükben tartani az irányítást a megjelenéssel kapcsolatban is. HTML kód bármilyen szövegszerkesztő program segítségével készíthető. Egyedüli feltétel hogy képes legyen "csak szöveg" formátumban menteni. Én általában az UltraEdit vagy az AceHTML nevű programokat használom a kódok elkészítésére. Napjainkban már nagyon sok program jelent meg, amivel pár perces munka egy mutatós oldal elkészítése. Ezek a programok nem vagy csak kis mértékben engedélyezik a kódban történő módosításokat. Azért sem javaslom ezeknek a programoknak a használatát, mert általában egy sablon alapján készülnek az oldalak, így természetes, hogy azok sablonosak lesznek, még ha lehetőség is van kisebb beállításokra. Talán a legjobb megoldás egy olyan program használata, mint az imént említett AceHTML, amelyben megtalálhatók a HTML elemek beillesztésének lehetősége is. Így tulajdonképpen mi készítjük a forráskódot, de jelentősen felgyorsítja a munkát, hogy könnyedén beilleszthetünk új elemeket, vagy pillanatok alatt értéket adhatunk az egyes paramétereknek. A HTML nyelvben az utasításokat a következő formában használjuk "‹" és "›" között. ‹UTASÍTÁS› Lezáró tag estén egy "/" jel kerül az utasítás elé: ‹/UTASÍTÁS›. Nem minden elemnek van lezáró tagja, sőt van ahol tilos is kitenni. A XHTML esetében viszont minden elemet kötelező lezárni. Az utasítások paraméterezése a következő módon zajlik. ‹UTASÍTÁS PARAMÉTER="érték"›Szöveg‹/UTASÍTÁS›. Az utasítás után, de még a lezáró "›" karakter előtt adunk értéket az egyes paramétereknek. Az egyes utasítások egymásba is ágyazhatóak. ‹b›Ma‹i›HTML‹/i›kódot írok.‹/b› Eredmény: Ma HTML kódot írok.Tipp:- Több szóköz használata esetén is csak egy jelenik meg. Nem számít, hány szóközt írunk egymás mellé, a böngésző egy szóköznek fogja azt értelmezni, és úgy is jeleníti meg. - Kis és nagy betűk használata az utasításokban nem változtat a végeredményen. A következő utasítások ugyanazt a hatást érik el. ‹UTASÍTÁS›, ‹UTAsítáS›, ‹utasítás› Az XHTML esetén kötelezőa csak kisbetűs alak használata. - A kód készítésében érdemes megjegyzéseket elhelyezni bizonyos sorokba, hogy később is átlássuk a korábban kemény munkával elkészített kódot. ‹!-- Ez egy megjegyzés, ami nem jelenik meg a böngészőben. --› A egyes dokumentumokra azok URL-jével hivatkozhatunk. Egy URL (Uniform Resource Locator) általában három fő részből épül fel. 1. Protocol – Az objektum elérési módja 2. Hostname – Az objektumot tartalmazó számítógép neve 3. Pathname – Az objektum elérési útja az előbb leírt számítógépen belül. URL elérési módok: file:// Egy dokumentum a kliens számítógépén. Általában kapcsolat nélküli munka esetén találkozunk vele, amikor egy a számítógépünkön található dokumentumot tekintünk meg. ftp:// File Transfer Protocol - A fájl átviteli protokoll rövidítése. Segítségével az erre lehetőséget adó számítógépekről tölthetünk le adatokat, általában bináris formában. http:// HyperText Transfer Protocol A böngészők számára nyújt lehetőséget az általuk megjeleníthető dokumentumok szerverről történő letöltésére. Néhány példa helyes URL-ekre:file:///C|/MUNKA/PROBA.HTML ftp://ftp.szerver.hu/public/proba.zip http://www.szerver.hu http://www.alapceg.hu/minta/bemutat.html#kezdet Amennyiben nem egy fájlt, hanem valamilyen más objektumot írunk le.telnet://szerver.hu Ezzel a megoldással egy távoli számítógépre jelentkezhetünk be. Fontos hogy legyen hozzáférésünk (felhasználó név és jelszó) az adott szerverhez. mailto:konrad@szervernev.hu Ezzel a megoldással általában levélküldési lehetőséget szeretnénk biztosítani. A böngésző egy beépített vagy egy külső levelező programot indít el. HTML adattípusokURL– Ez az adattípus értelemszerűen egy URL-t (címet) jelent. Szöveges adat – Név: Betűvel kell kezdődnie, ezután pedig tetszőleges számú karakter állhat. Szöveg: Tetszőleges szöveget tartalmazhat, beleértve a speciális karakterkódokat is. Szín – Kétféle módon adhatunk meg színeket. Hexadecimális módon. Például #FF00FF Előre definiált név segítségével. Például blue. Számadatok – Ezek a számadatok általában valamilyen méretet jelölnek. Abszolút: Képpontokban adjuk meg. Például "100" Relatív: A felhasználható terület egy részét szeretnénk kihasználni. Ezt százalékos adatban adhatjuk meg. Például "50%" Nyelvkódok – Egy emberi nyelvre utaló kódot tartalmaznak ezek a paraméterek. hu – magyal de – német fr – francia en – angol en-US – amerikai angol Egyszerű karakterek – Egyes paramétereknek csupán egyszerű karakterekre van szükségük, amelyek lehetnek szimpla betűk, de ugyanúgy írhatunk ide speciális kódot is. Dátumok és Idők – Ezzel az értéktípussal időpontot adhatunk meg. YYYY-MM-DDThh:mm:ssTZD YYYY – év (négy számjegy) MM –hónap (01-től 12-ig) DD – nap (01-től 31-ig) hh – óra (00-tól 23-ig) mm – perc (00-tól 59-ig) ss – másodperc (00-tól 59-ig) TZD – időzóna jelző Amennyiben az időpont nem áll rendelkezésünkre pontosan akkor a perc, másodperc, stb. helyére 00-t kell írni. Keret–nevek – A következő keretneveken kívül minden keretnévnek betűvel kell kezdődnie. _blank – egy új névtelen ablakba kell betöltődnie _self – az aktuális dokumentumot tartalmazó keretbe kell betöltődnie _parent – az aktuális dokumentumot tartalmazó keret szülőkeretébe kell betöltődnie _top – minden keretet felülírva az eredeti ablakba kell betöltődnie Médium – leírók – Az aktuális elem milyen médiához készült. screen – számítógép képernyő tty – fix karakterkészlettel rendelkező, grafikus képességekkel nem rendelkező eszközök tv – televízió jellegű berendezések projection – kivetítő készülékek handheld - kézi számítógépek print – nyomtatott oldalak braille – Braille –írást megjelenítő készülék aural – felolvasó egységek, beszédszintetizátorok all – minden eszköz Hivatkozás–típusok – Különböző hivatkozási típusok. Alternate – Valamiben (például más nyelv) különböző, ám lényegében hasonló információkat tartalmazó dokumentumra mutat Stylesheet – Egy külső stíluslap-leírásra mutat Start – Egy aktuális dokumentumrendszer első oldalára mutat Next – Egy dokumentumsorozat következő oldalára mutat Pre - Dokumentumsorozat előző oldalára mutat Contets, ToC – Dokumentum(ok) tartalomjegyzéke ként szolgáló dokumentumra hivatkozik Index – A dokumentum indexére mutató hivatkozás Glossary – A dokumentum szójegyzékét tartalmazó dokumentumra mutat Copyright – Az adott dokumentumra vonatkozó jogvédelmi információt tartalmazó dokumentumra mutat. Chapter – Egy fejezetre utaló hivatkozás Section – Egy bizonyos részletre mutató hivatkozás Subsection – Egy alrészletre mutató hivatkozás Appendix – A dokumentum hozzáfűzéseit tartalmazó dokumentumra mutat Help – Segítséget nyújtó dokumentumra mutat Bookmark – Egy könyvjelzőre mutató hivatkozás. Lehetnek például kulcspontok egy nagyobb dokumentumon belül.