A Google kiadott egy hivatalos útmutatót arról, hogyan optimalizálj az AI-keresőkre. Elmondom, mi van benne, mert az a szép benne, hogy szinte semmi új nincs – de attól még érdemes végigolvasni, mert a „mire figyelj” lista mellett van egy „mire ne figyelj” lista is, és az utóbbi az izgalmasabb.
Tartalomjegyzék
Az AI Overviews és az AI Mode – mitől kap bele az oldal?
A Google szerint az AI-keresési funkciók ugyanolyan alapokon működnek, mint a hagyományos rangsorolás. Két kulcstechnikát említ a dokumentum:
RAG (visszakeresés-alapú válaszgenerálás): Az AI-válaszok nem a semmiből jönnek. A rendszer először lekéri a leginkább releváns oldalakat az indexből, aztán azokból dolgozik. Nem egy örök érvényű belső tudásbázisból húz, hanem valódi, indexelt oldalakat keres hozzá. Az angolban ezt Retrieval-Augmented Generation-nek hívják, innen a RAG rövidítés.
Lekérdezés-elágaztatás (query fan-out): Ha valaki azt kérdezi, hogyan szabaduljon meg a gyomtól a füvön, a rendszer nem egyetlen keresést futtat – párhuzamosan fut például „legjobb gyomirtó gyepre”, „gyommentesítés vegyszer nélkül” és „hogyan előzzük meg a gyom terjedését”. Az AI a saját kérdéseire is keres, nem csak a tiedre.
Mindkét mechanizmus az indexből dolgozik. Ha nem vagy benne az indexben, vagy az oldalt nem lehet bejárni, nem leszel benne az AI-válaszban sem. Ez ennyire egyszerű.
A nagy bejelentés: a GEO és az AEO az csak SEO
A dokumentum kimondja: az „Answer Engine Optimization” és a „Generative Engine Optimization” kifejezések keringenek az iparágban, de Google szemszögéből ezek az AI-keresési láthatóságra fókuszált SEO-munkák – vagyis SEO. Nincs külön szakterület, nincs külön iparág. Aki más neveket ragaszt rá, az vagy tanácsadói árképzési okokból teszi, vagy mert valóban elhitte, hogy valami teljesen új jött.
Nem jött.
Mit kér tőled a Google – és mit kért eddig is?
A dokumentum tartalmi ajánlásai ismerősek, de van egy konkrét megfogalmazás, amin érdemes megállni.
Különbséget tesz köznapi és egyedi tartalom között (vagy ahogy írja: commodity és non-commodity tartalom között).
- A köznapi tartalom (commodity) olyan, amit bárki megírhatna, és amit az AI is megírna: „7 tipp az első lakásvásárlóknak”.
- Az egyedi tartalom (non-commodity) személyes tapasztalatokon vagy valódi szakértelmen alapul: „Miért mondtunk le a műszaki átvilágításról, és hogyan jártunk utána mi magunk.”
Ez nem új gondolat. Ez pontosan az a „hasznos tartalom” kritérium, amit a Google 2022 óta hangoztat. Az AI csak ráerősít arra a mintázatra: ha a tartalmad lecserélhető egy jó AI-prompttal, valószínűleg lecserélik.
A technikai SEO-részek szintén ismerősek: indexelhetőség, bejárhatóság, JavaScript SEO alapjai, oldalbetöltési élmény, duplikált tartalom csökkentése. Ezek nem változtak, és a dokumentum ezt nem is rejti el – szó szerint azt mondja, hogy a meglévő SEO-alapelvek relevánsak maradnak.
Webshopoknak és helyi vállalkozásoknak van egy plusz teendő
Az AI-keresési válaszok tartalmazhatnak terméklistákat, ártájékoztatót és helyi vállalkozásokról szóló információkat. A Google szerint ha valaki webshopos vagy helyi szolgáltatással dolgozik, a Merchant Center (és a hozzá tartozó termékadatfolyam) és a Google Cégem profil rendben tartása közvetlenül hat arra, hogy az AI-válaszokban megjelensz-e, nem csak a hagyományos keresési találatokban.
Webshopra lefordítva: ha a termékadataid rendezettek, az árak frissek, a készletinformáció stimmel – a termék bekerülhet AI-válaszba is, nemcsak a Vásárlás-fülre. A Google egy „Business Agent” nevű funkciót is említ, amellyel az ügyfél közvetlenül a találati oldalon folytathat párbeszédet a márkával. Ez jelenleg kísérlet, de a trend egyértelmű: a tranzakció egyre közelebb kerül a keresőhöz.
Aki webshopot üzemeltet és mostanáig nem foglalkozott a Merchant Center termékadatfolyamával komolyan, az most kap egy újabb érvet az átnézése kapcsán.
A tiltólista – ez az érdekesebb fele
A dokumentum jó részét az teszi ki, amit nem kell csinálni. Néhány pont:
llms.txt fájl: Nem szükséges. A Google nem kezeli speciálisan. Ha valaki azt mondta neked, hogy kell, tévedett.
Tartalom feldarabolása: Nem kell apróra vágni a szöveget az AI kedvéért. A rendszer érti a hosszabb tartalmak összefüggéseit is.
AI-specifikus átírás: Nem kell speciális stílusban írni az AI-rendszereknek. Értik a szinonimákat, a kontextust, a hosszú faroklekérdezések variánsait akkor is, ha nem írod ki mindegyiket.
Mesterséges hivatkozásszerzés: A rendszer kezeli a spamszűrőket, nem lesz tőle jobb az AI-megjelenés.
Struktúrált adatok túlhasználata: A schema.org jelölés jó dolog, de nem kötelező az AI-megjelenéshez, és nincs külön AI-specifikus séma.
Ez a lista azért informatív, mert körülírja azt az iparági zajt, amelyik az elmúlt 2 évben termelődött az AI-SEO körül. Az a tanácsadói prezentáció, amelyiken az „AEO audit” és az „AI-ready tartalomstratégia” szerepel díjtételként, javarészt ezt a listát árulja neked.
Az ügynök-alapú böngészés – ez viszont tényleg új
A dokumentum végén van egy rész, amit érdemes elolvasni, és amely az egyetlen valóban előretekintő tartalom.
Az AI-ügynökök elkezdik böngészni az oldalaidat. Nem keresnek rájuk – megnyitják, értelmezik az oldal szerkezetét, a hozzáférhetőségi fát (accessibility tree), vizuális megjelenést (UX) elemeznek. A Google hivatkozik egy web.dev cikkre az ügynök-barát webhelyek kialakításáról, és megemlíti az Universal Commerce Protocol (UCP) nevű feltörekvő szabványt, amellyel a keresőügynökök tranzakciókat is lebonyolíthatnak majd.
Ez az a pont, ahol a dokumentum kilép az „érvényes alapelv megerősítése” módból, és valami tényleges változásra mutat. Egy AI-ügynök nem ugyanolyan látogatója az oldalnak, mint egy hagyományos keresőbot. Hogyan jeleníti meg az oldal az árat? Melyik gomb kapcsolódik egy konkrét művelethez? Mennyire strukturált a hozzáférhetőségi fa (accessibility tree)?
Még 2026-ban ez kevés helyen fog éles kérdésként megjelenni. De ez az, amire tényleg érdemes figyelni a következő 1-2 évben.
A Google kiadott egy dokumentumot, amelyik azt mondja: csináld azt, amit 2015 óta kértünk, de most AI-okra is gondolj. Az iparági lárma nagy részét érdemes figyelmen kívül hagyni. Az egyetlen dolog, ami tényleg változik, az az, hogy az ügynök-alapú rendszerek egyre inkább nem keresőként, hanem felhasználóként fognak bemenni az oldalaidra.
Aki erre a váltásra időben épít fel megfelelő megjelenést és értelmezhető struktúrát, az fog ebből profitálni a következő körben. A többi technikailag korrekt, de semmitmondó tartalom lesz – amelyből van elég.
GYIK
Kell külön GEO-stratégia az AI-keresőkre?
A Google szerint nem. Az AI-keresési funkciók ugyanazon rangsorolási rendszerre épülnek, mint a hagyományos keresés. Ami jó SEO, az jó GEO is – különálló optimalizálási megközelítésre nincs szükség.
Segít az llms.txt fájl az AI Overviews-ban való megjelenésben?
Nem. A Google dokumentuma kimondja: nem szükséges llms.txt vagy más speciális AI-fájl létrehozása. A Google indexeli a szokásos tartalmakat, és ezeket a fájlokat nem kezeli különleges módon.
Mi az a RAG, és hogyan kapcsolódik az én oldalamhoz?
A visszakeresés-alapú válaszgenerálás (angolul: Retrieval-Augmented Generation, röviden RAG) egy technika, amellyel az AI-rendszer az indexelt oldalakból nyeri ki az adatokat a válasz összeállításához. Ha az oldalad indexelt és releváns, bekerülhet ebbe a folyamatba – pontosan úgy, mint a hagyományos kiemelt részleteknél.
A lekérdezés-elágaztatás azt jelenti, hogy minden hosszú faroklekérdezés-variánst meg kell írni?
Nem. A dokumentum kifejezetten figyelmeztet: oldalakat gyártani minden lehetséges keresési variánshoz sérti a Google tömeges tartalommal való visszaélés elleni irányelvét. A rendszer érti az összefüggéseket anélkül, hogy külön oldal kellene minden egyes variánshoz.
Mikor érdemes az ügynök-alapú böngészésre gondolni?
Ha webshopod van, foglalási rendszered, vagy bármilyen tranzakciós folyamatod, ez rövidtávon is releváns kérdés. Az AI-ügynökök az oldal szerkezetéből és a hozzáférhetőségi fából dolgoznak – egy jól felépített, szemantikus HTML ezért ma sem csak a képernyőolvasóknak szól.
