ISO érzékenység, avagy ami a Photoshop előtt van


Digitális gépeknél a fényérzékelő szenzor határozza meg, hogy milyen lesz a fotónk.
A fényviszonyoknak megfelelő beállítást kell alkalmaznunk, minél világosabb van annál kevesebb ISO szükséges.

Automata módban ezt elvégzi helyettünk a gép, ha mi akarjuk állítani akkor manuális módra kell váltani.
Viszont ha rossz értéket választunk, akkor nem csak a hasznos információkat fogja felerősíteni, hanem az egyéb jeleket is.
Ezt hívjuk úgy,hogy zajos lesz a fotónk.

ISO 1600 -as értékkel fotózva.

Jól láthatóan zajos lett, azért van így mert a fényviszony megfelelő volt, hiszen ablakkal szemben voltam. Sokkal kevesebb ISO is elég lett volna.

ISO 200 -as értékkel.

Persze az ilyen fotónál nem érdekes, de mi a helyzet a megismételhetetlen alkalmakkal?
Ilyenkor hasít az emberbe a – Mindjárt tökön szúrom magam! – érzés.

Négy megoldás létezik:
– megtanulunk fotózni, nem automata módban
– automata módban fotózunk csak
– egyáltalán nem fotózunk
photoshop segítségével retusálunk

A retusálásra már számos leírás van, ezért egyszerűen csak alkalmaztam egy sepia effektet az elrontott fotón.

Így most csökkent a zaj a fotón, de egyszerűbb inkább helyesen beállítani a gépünket.

Kapcsolódó bejegyzések:

A cikket beküldte: Juhász Zoltán (http://juhaszzoltan.blogspot.com/)

4 hozzászólás

  1. ProZsolt says:

    Az a jó, a mikor esti fotózás után másnap előkapja a gépet az ember.
    Utána meg csodálkozik, hogy miért lett 9-es rekesszel 1/5000 a záridő, majd rájón hogy elfelejtette lecsavarni az ISO-t, de akkor már vége a pillanatnak.

  2. Amit nem említettél, az a mesterhármas, vagyis az érzékenység-záridő-blende fordított aránya. Vagyis bármely értéket növeled, a többi csökken.

    A magas iso értéket (érzékenységet) lehet kompenzálni hosszabb záridővel vagy tágabb blendenyílással. Vagy vakuval, ahogy te is használtad, de az már más téma, mert nem az adott fényviszonyokat használjuk ki.

    Csak arra térnék ki, hogy ha rosszak a fényviszonyok, néha nem árt inkább megnövelni az érzékenységet, mint a gép beépített vakuját használni, 2 okból is:
    1. fogyasztja a gép akksiját. Minél magasabb az iso, annál kevesebb vakufényre van szügségünk
    2. a gép beépített vakujáról érkező fény egybeesik az objektív irányával, ezért csúnya árnyékok keletkeznek az alany mögött a falon, a felület rondán veri vissza a fényt, és megölöd az természetes fény által vetett árnyékokat, ezáltal a térhatást (lapos kép).

    Szerintem mindenki kísérletezze ki azt az iso értéket, amivel még meg van elégedve. Én pl a Canon 1000D-mel iso 400-ig másztam fel portréknál, sajtófotónál nyugodtan 1600-ig, viszont az 50D-mben már jobb szenzor van, felmászhatok iso 800-ig is portréknál, és ha szükséges, riportfotóban nyugodt lélekkel megyek akár 3200-ig is.

    A másik, még említésre méltó tény, hogy ha a fotó nincs kinagyítva, például netes felhasználás esetén, nem annyira észrevehető, sőt gyakran észrevehetetlen a zaj.

    Ez azért fontos, mert vannak olyan esetek, amikor tilos vakuzni: koncerteken, múzeumokban, egyes templomokban, vagy ha nem szeretnénk felhívni magunkra a figyelmet.

  3. Szia Gábor!

    Köszönöm a kiegészítésedet, a vaku használatra egy másik leírásban akartam kitérni.
    Például amit említettél,amikor koncerten fotózunk vakuval, a színpad meg vagy húsz méterre van, az előttünk állókat vakuzzuk és beégetjük a képet.
    Tetszenek a HDR portré fotóid.

  4. Vizion says:

    Vakut ha lehet, kerülni kell. Kis gépekben kis szutyok nem sokat ér, pár méteren túl már annyit sem. Színeket kimossa, iszonyat árnyékokat kreál.
    Ha van lehetőség, akkor a záridőt növelem, persze ehhez állvány kellene, ami nem mindíg adott. Nem véletlen, hogy ez egy külön szakma. Nekem meg hirdetéshez hozzák a telefonos képeket…

Szólj hozzá
a ISO érzékenység, avagy ami a Photoshop előtt van c. bejegyzéshez

- Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <ul> <ol> <li>
- Forráskód beküldéséhez tedd a kódot ezek közé: <pre lang="php" line="1">Kódrészlet helye itt</pre>