Bitcoin felezés

Nemrég egy baráti társaságban felmerült a Bitcoin és azon belül is a bitcoin felezés, avagy “halving” témája. Rá kellett jönnöm, hogy bár már sokat hallottam erről, valójában nem igazán értettem, mit is takar pontosan ez a fogalom, és milyen következményekkel jár egy ilyen esemény.

Úgy döntöttem, hogy jobban utánanézek és összeszedem a legfontosabb tudnivalókat. Nagy örömömre rengeteg érdekes és informatív cikket, elemzést találtam, amik sokat segítettek abban, hogy átlássam a Bitcoin felezés jelentőségét és piaci hatásait. Mivel a 2024-es bitcoin felezés csak nemrég történt meg (áprilisban), így még elég aktuális is a téma.

Ekkor eszembe jutott, hogy erről bizony még nem írtam a tutorial.hu-n, pedig szerintem sokakat érdekelne a téma. Ezért arra gondoltam, megosztom veletek is, amit megtudtam. Bízom benne, hogy hasznos lesz mindazoknak, akik szeretnének többet megtudni a Bitcoin működéséről és a kriptovaluta piac sajátosságairól.

Így jött az ötlet, hogy írjak egy összefoglaló cikket, amely részletesen bemutatja a Bitcoin felezés mechanizmusát, történetét és lehetséges hatásait. Így ha valaki más is kíváncsi a témára, annak már nem kell órákat eltöltenie a különböző források felkutatásával – remélem, ez az összefoglaló minden lényeges kérdésre választ ad majd.

Mi a Bitcoin és hogyan működik?

A Bitcoin (BTC) egy decentralizált digitális fizetőeszköz, amely 2009-ben indult útjára egy rejtélyes Satoshi Nakamoto álnevű személy (vagy csoport) jóvoltából. Ez a forradalmi új pénz az interneten működik, és nem áll mögötte központi bank vagy kormányzat, ellentétben a hagyományos pénzekkel, mint például a forint vagy a dollár.

A Bitcoin működését egy elosztott főkönyvi technológia, az úgynevezett blokklánc biztosítja. Képzeljünk el egy hatalmas, nyilvános főkönyvet, amelybe minden Bitcoin tranzakciót örökre bejegyeznek. Ezt a főkönyvet nem egy központi hatóság, hanem a Bitcoin hálózat résztvevői, az úgynevezett “csomópontok” tárolják és frissítik.

Amikor Bitcoinnal fizetünk, valójában digitális üzenetet küldünk a hálózatra, amely tartalmazza a tranzakció részleteit (küldő, fogadó, összeg). Ezt az üzenetet a hálózat résztvevői, a “bányászok” ellenőrzik és érvényesítik. A bányászok erőteljes számítógépeket használnak bonyolult matematikai feladatok megoldására, amelyek biztosítják a tranzakciók hitelességét és megakadályozzák a csalást.

Miután a bányászok érvényesítik a tranzakciókat, azokat “blokkokba” csoportosítják, és hozzáadják a blokklánchoz. Minden blokk tartalmazza az előző blokk digitális ujjlenyomatát (hash), így jön létre a blokkokból álló lánc, vagyis a blokklánc. Ez az összekapcsoltság teszi rendkívül biztonságossá és megváltoztathatatlanná a Bitcoin főkönyvét.

A bányászokat új Bitcoinokkal jutalmazzák az erőfeszítéseikért, így kerülnek forgalomba az új érmék. Azonban a Bitcoin protokoll úgy lett megtervezve, hogy összesen csak 21 millió BTC létezhet. Ahogy egyre több Bitcoin kerül forgalomba, a bányászok jutalma idővel csökken – ezt a folyamatot nevezzük Bitcoin felezésnek, amely körülbelül 4 évente következik be. De erről beszéljünk kicsit részletesebben is, mert fontos esemény.

Mi az a Bitcoin felezés és miért fontos esemény?

A Bitcoin felezés (angolul: halving) egy olyan esemény, amely körülbelül négyévente következik be a Bitcoin hálózatában. Ilyenkor a Bitcoin bányászok által blokkokként kapott jutalom megfeleződik. Ez az esemény azért különleges, mert jelentősen befolyásolja a Bitcoin ökoszisztémáját és közvetetten a kriptovaluta árfolyamát is.

De miért is van szükség a felezésekre? A választ a Bitcoin alkotójának, Satoshi Nakamotonak a víziójában találjuk. Satoshi úgy tervezte meg a Bitcoint, hogy összesen csak 21 millió darab létezhet belőle. Ez a véges kínálat biztosítja, hogy a Bitcoinnak hosszú távon értékmegőrző funkciója legyen, és ne fenyegesse az infláció veszélye, mint a hagyományos pénzeket.

Ahhoz, hogy ezt a 21 millió Bitcoint fokozatosan és kiszámíthatóan lehessen a piacra bocsátani, Satoshi beépített egy automatikus jutalomcsökkentő mechanizmust a Bitcoin protokollba. Ez a mechanizmus felezi a bányászok jutalmát minden 210 000 blokk után, ami nagyjából 4 évente következik be.

Az első Bitcoin blokk 2009-ben 50 BTC jutalommal járt. 2012-ben, az első felezéskor ez 25 BTC-re csökkent. 2016-ban a második felezés 12,5 BTC-re, majd 2020-ban a harmadik felezés 6,25 BTC-re csökkentette a blokkjutalmat. A következő, 2024-es felezés után a bányászok már csak 3,125 BTC-t kapnak majd blokkonként.

A Bitcoin felezés több szempontból is fontos esemény. Egyrészt szabályozza a Bitcoin inflációját, megakadályozva a túlzott mennyiségű új érme kibocsátását. Másrészt a csökkenő jutalom miatt a bányászoknak egyre nehezebb profitot termelni, ami néhány szereplőt kiszoríthat a piacról. Ez azonban hosszabb távon segít fenntartani a hálózat biztonságát és decentralizáltságát.

A felezések általában jelentős hatással vannak a Bitcoin árfolyamára is. A csökkenő kínálat és a potenciálisan növekvő kereslet miatt sok szakértő szerint a felezések hosszú távon hozzájárulnak a Bitcoin értékének növekedéséhez, bár rövid távon volatilitást okozhatnak.

Mit kell tudnod a volatilitásról?
A volatilitás a kriptovaluták árfolyamának ingadozását, változékonyságát jelenti. Egyszerűen fogalmazva, azt mutatja meg, mennyire hektikusan mozog egy kriptovaluta, például a Bitcoin ára egy adott időszakban.


Ha egy kriptovaluta volatilitása magas, az azt jelenti, hogy az ára rövid időn belül nagy kilengéseket mutat felfelé és lefelé egyaránt. Ilyenkor a befektetők számára nagyobb a kockázat, hiszen nehezebb megjósolni, merre fog mozdulni az árfolyam, ugyanakkor a nagy áringadozások komoly profitlehetőségeket is rejthetnek a merész kereskedők számára.

Ezzel szemben az alacsony volatilitás azt jelzi, hogy egy kriptovaluta ára viszonylag stabil, nincsenek nagy kilengések. Ez általában kedvező a kockázatkerülő befektetőknek, akik inkább a hosszú távú értéknövekedésben érdekeltek, nem pedig a gyors spekulatív profitokban.

A Bitcoin és más kriptovaluták árfolyama különösen volatilis tud lenni a felezések környékén, hiszen ilyenkor a piaci várakozások, a spekuláció és a médiafigyelem mind felerősíthetik az ármozgásokat. Ezért érdemes tisztában lenni a volatilitás fogalmával, ha meg akarjuk érteni a kriptovaluták viselkedését a felezések időszakában.

Mi történik a felezéskor?

Amikor Bitcoin felezés történik, több fontos dolog is megváltozik a Bitcoin hálózatában és ökoszisztémájában. Ezek a változások jelentős hatással vannak a bányászokra, a befektetőkre és magára a kriptovaluta árfolyamára is.

A felezés során a következő főbb események történnek:

  1. A bányászok blokkjutalmának csökkenése felére
  2. A Bitcoin inflációjának mérséklődése
  3. A bányászat jövedelmezőségének változása
  4. Potenciális hatások a Bitcoin árfolyamára

Most pedig nézzük meg részletesen, hogy mit jelentenek ezek a változások, és milyen következményekkel járhatnak a Bitcoin jövőjére nézve!

bitcoin felezés 2024
Bitcoin felezés (halving)

A bányászok jutalmának csökkenése felére

A Bitcoin felezés legközvetlenebb hatása a bányászok blokkjutalmának csökkenése. A bányászok azok a számítógépek (és azok üzemeltetői), amelyek a Bitcoin tranzakciókat feldolgozzák, érvényesítik és rögzítik a blokkláncban. Ezt a folyamatot nevezzük “bányászatnak”, és a bányászok erőfeszítéseikért cserébe új Bitcoinokat kapnak jutalmul.

Satoshi Nakamoto, a Bitcoin alkotója úgy tervezte meg a rendszert, hogy a bányászok jutalma meghatározott időközönként (nagyjából 4 évente) megfeleződik. Ez azt jelenti, hogy a felezés pillanatában a bányászok által blokkokként kapott Bitcoin mennyisége az addigi jutalom 50%-ára csökken.

Az első felezéskor, 2012-ben a blokkjutalom 50 BTC-ről 25 BTC-re csökkent. 2016-ban a második felezés 12,5 BTC-re, majd 2020-ban a harmadik felezés 6,25 BTC-re mérsékelte a jutalmat. A következő, 2024-es felezés után a bányászok már csak 3,125 BTC-t fognak kapni blokkonként.

Ez a jelentős jutalomcsökkenés komoly hatással van a bányászok jövedelmezőségére. Mivel a jutalmuk feleződik, a bányászoknak kétszer annyi munkát kell végezniük ugyanannyi Bitcoin megszerzéséhez, mint a felezés előtt. Ez a megnövekedett nehézség néhány bányászt arra kényszeríthet, hogy abbahagyják a bányászatot, ha már nem tudnak profitot termelni.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a bányászok a blokkjutalmon kívül a tranzakciós díjakból is jövedelemre tesznek szert. Ahogy a blokkjutalom csökken, a tranzakciós díjak várhatóan egyre fontosabb bevételi forrássá válnak majd a bányászok számára.

A blokkjutalom csökkenése tehát kihívást jelent a bányászoknak, de egyben segít fenntartani a Bitcoin hálózatának biztonságát és decentralizáltságát is. A felezések arra ösztönzik a bányászokat, hogy hatékonyabbá váljanak, és csak a legelkötelezettebb szereplők maradjanak a piacon. Ez hosszú távon hozzájárul a Bitcoin stabilitásához és értékéhez.

A Bitcoin inflációjának mérséklődése

A Bitcoin felezés egyik legfontosabb hatása a kriptovaluta inflációjának mérséklődése. Az infláció azt jelenti, hogy egy pénznem értéke csökken az idő múlásával, ahogy egyre több van belőle forgalomban. A hagyományos pénzek, mint a forint vagy a dollár, hajlamosak az inflációra, mivel a központi bankok lényegében korlátlan mennyiségben nyomtathatnak új pénzt.

Azonban a Bitcoin esetében más a helyzet. Satoshi Nakamoto úgy tervezte meg a Bitcoint, hogy összesen csak 21 millió darab létezhet belőle. Ez a véges kínálat önmagában korlátozza az inflációt, de Satoshi még egy másik mechanizmust is beépített a rendszerbe: a Bitcoin felezést.

Minden egyes felezés során a bányászok blokkjutalma feleződik, ami azt jelenti, hogy feleannyi új Bitcoin kerül forgalomba, mint a felezés előtt. Ez a csökkenő ütemű Bitcoin kibocsátás lassítja az inflációt, és idővel egyre stabilabbá teszi a kriptovaluta értékét.

Az első Bitcoin blokk 2009-ben 50 BTC jutalommal járt, ami akkor évi 100%-os inflációt jelentett. Az első felezés után, 2012-ben az infláció 50%-ra csökkent, majd 2016-ban 4,17%-ra, 2020-ban pedig 1,8%-ra mérséklődött. A 2024-es felezés után az éves infláció várhatóan 1% alá csökken majd, ami alacsonyabb lesz, mint a legtöbb hagyományos pénznem inflációja.

Ahogy egyre kevesebb új Bitcoin kerül forgalomba, és közeledünk a 21 milliós végső mennyiséghez, az infláció folyamatosan csökkenni fog. Egyes szakértők szerint a Bitcoin inflációja idővel a nullához fog közelíteni, ami gyakorlatilag deflációt jelent majd. Ez a csökkenő inflációs ráta és a potenciális defláció vonzóvá teszi a Bitcoint azok számára, akik hosszú távú értékmegőrzőt keresnek.

A Bitcoin felezések kulcsszerepet játszanak a kriptovaluta inflációjának mérséklésében. A csökkenő blokkjutalmak biztosítják, hogy a Bitcoin kínálata kiszámítható és fokozatosan csökkenő ütemben növekedjen, ami hosszú távon hozzájárul a Bitcoin értékállóságához és potenciális értéknövekedéséhez.

A bányászat jövedelmezőségének változása

A Bitcoin felezés jelentős hatással van a bányászat jövedelmezőségére. A bányászok a blokkjutalom mellett a tranzakciós díjakból is bevételre tesznek szert, de a blokkjutalom általában a fő bevételi forrásuk. Amikor a felezés megtörténik, és a blokkjutalom feleződik, a bányászoknak hirtelen a felére csökken a fő jövedelemforrásuk.

Ez a drasztikus változás komoly kihívást jelent a bányászok számára. Ugyanannyi erőfeszítéssel és költséggel (hardver, elektromos áram stb.) feleannyi Bitcoint tudnak csak kibányászni, mint a felezés előtt. Ez azt jelenti, hogy a profitabilitásuk jelentősen csökken, hacsak nem tudják valahogy ellensúlyozni a veszteséget.

bitcoin bányászat
Bitcoin bányászat

A bányászoknak többféle lehetőségük van a jövedelmezőség fenntartására. Az egyik opció a hatékonyság növelése jobb bányászati hardverek és olcsóbb energiaforrások használatával. Egy másik lehetőség a tranzakciós díjak emelése, hogy kompenzálják a csökkenő blokkjutalmat. Azonban ez utóbbi megoldás népszerűtlen lehet a Bitcoin használók körében, és a konkurens kriptovaluták felé terelheti őket.

A felezés után várhatóan néhány kevésbé hatékony bányász kiszorul majd a piacról, mivel már nem tudnak profitot termelni. Ez rövid távon csökkentheti a Bitcoin hálózat összes bányászati kapacitását (hash rate), de hosszú távon a megmaradó bányászok valószínűleg korszerűsítik majd a felszerelésüket, és helyreállítják a hálózat erejét.

Fontos megjegyezni, hogy a Bitcoin ára is jelentősen befolyásolja a bányászat jövedelmezőségét. Ha a felezés után a Bitcoin ára emelkedik, az ellensúlyozhatja a csökkenő blokkjutalmat, és továbbra is nyereségessé teheti a bányászatot. Sok bányász és befektető éppen ezért hosszú távú szemlélettel tekint a Bitcoin piacra, és a felezéseket követő potenciális árfolyam-emelkedésekre spekulál.

A Bitcoin felezés jelentős hatással van a bányászat jövedelmezőségére, és komoly kihívások elé állítja a bányászokat. Azonban a bányászat hosszú távú fennmaradása kulcsfontosságú a Bitcoin hálózat biztonsága és integritása szempontjából, így várhatóan mindig lesznek olyan elkötelezett szereplők, akik alkalmazkodnak az új körülményekhez, és folytatják a bányászatot a csökkenő blokkjutalmak ellenére is.

Az eddigi felezések története (2012, 2016, 2020)

Az eddigi Bitcoin felezések története izgalmas betekintést nyújt abba, hogyan fejlődött és érett a kriptovaluta piaca az évek során. Nézzük meg közelebbről, mi történt ezeken a fontos mérföldköveken!

Bitcoin halving (felezés) idővonala
Bitcoin halving (felezés) idővonala

Bitcoin felezés 2012-ben

Az első Bitcoin felezésre 2012. november 28-án került sor, nagyjából három évvel az első blokk kibányászása után. Ekkor a blokkjutalom 50 BTC-ről 25 BTC-re csökkent. Abban az időben a Bitcoin még viszonylag új és ismeretlen volt (stabil volt), az ára pedig mindössze 10-12 dollár körül mozgott.

Közvetlenül a felezés után az ár enyhén emelkedett, de aztán visszaesett a korábbi szintre. Azonban néhány hónappal később a Bitcoin új lendületet vett, és 2013 áprilisában elérte a 266 dolláros csúcsot, ami akkor új rekordnak számított.

Bitcoin felezés 2016-ban

A második felezés 2016. július 9-én történt, amikor a blokkjutalom 25 BTC-ről 12,5 BTC-re csökkent. Ekkor a Bitcoin már jóval ismertebb és elterjedtebb volt, az ára pedig a felezés előtti hónapokban 600-700 dollár körül mozgott. A felezést követően az ár először visszaesett 500 dollár körülire, de aztán új lendületet vett, és 2017 végére elérte a 20 000 dolláros történelmi csúcsot, ami részben a felezés utáni lendületnek volt köszönhető.

Bitcoin felezés 2020-ban

A harmadik és egyben legutóbbi felezésre 2020. május 11-én került sor, a COVID-19 világjárvány kellős közepén. A blokkjutalom 12,5 BTC-ről 6,25 BTC-re csökkent. A felezés előtt a Bitcoin ára 8000-9000 dollár körül mozgott, de a felezés után nem sokkal visszaesett 5000 dollár körülire. Azonban a Bitcoin hamar talpra állt, és az év végére új történelmi csúcsokat döntött, 2021 áprilisában pedig átlépte a 60 000 dolláros határt.

Szóval elég egyértelműen látható, hogy bár az eddigi Bitcoin felezések különböző piaci körülmények között mentek végbe és nem is mindig azonnaliak és egyértelműek, de mindegyik esetben hosszú távú pozitív hatással voltak a kriptovaluta árfolyamára. A felezések után általában egy rövid távú volatilitás figyelhető meg, de aztán a Bitcoin mindig új erőre kapott, és újabb növekedési ciklusba kezdett.

… és a 2024-es bitcoin felezés és megtörtént

A 2024-es Bitcoin felezés 2024. április 20-án sikeresen lezajlott (840000 . blokknál). Ez volt a negyedik ilyen esemény a Bitcoin történetében, és jelentős hatással van a kriptovaluta ökoszisztémájára.

A felezés során a bányászok blokkjutalma 6,25 BTC-ről 3,125 BTC-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy az új Bitcoinok kibocsátásának üteme felére csökkent, ami hosszú távon az árfolyam emelkedéséhez vezethet a csökkenő kínálat és a potenciálisan növekvő kereslet miatt.

Azonban a piacok reakciója vegyes volt. A felezés előtti hetekben a Bitcoin árfolyama többször is új mélypontokra esett, például április 13-án a 61 000 dolláros szint alá. Ez azt mutatja, hogy a befektetők bizonytalanok voltak a felezés utáni kilátásokat illetően.

Történelmileg a Bitcoin felezéseket általában árfolyam-emelkedések követték, de most a piaci körülmények mások lehetnek. A kriptovaluta piac érettebbé vált, és más tényezők, például a makrogazdasági helyzet és a szabályozási környezet is befolyásolhatják a Bitcoin árát.

Mindenesetre a 2024-es felezés egy fontos mérföldkő a Bitcoin történetében, és izgalmas lesz figyelemmel kísérni, hogyan alakul majd a kriptovaluta sorsa az elkövetkező hónapokban és években. A következő felezésre valamikor 2028. tavaszán lehet számítani.

A felezések hatása a Bitcoin árfolyamára

A Bitcoin felezések nem csak a bányászat jövedelmezőségére és a kriptovaluta inflációjára vannak hatással, hanem a Bitcoin árfolyamára is. Sokan úgy tekintenek a felezésekre, mint olyan eseményekre, amelyek hosszú távon jelentősen befolyásolhatják a Bitcoin értékét.

A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a felezések általában pozitív hatással voltak a Bitcoin árfolyamára, bár rövid távon gyakran volatilitást okoztak. Most nézzük meg részletesebben, hogyan reagáltak a piacok az eddigi felezésekre, és milyen várakozások vannak a jövőre nézve!

A történelmi árfolyammozgásokról a felezések környékén már írtam az előbb a felezések történeténél, úgyhogy most nézzük meg inkább …

A csökkenő kínálat és a növekvő kereslet hatása

A Bitcoin felezések egyik legfontosabb hatása a kriptovaluta piaci dinamikájára a csökkenő kínálat és a potenciálisan növekvő kereslet közötti kölcsönhatás. Ahogy azt már korábban tárgyaltuk, a felezések során a bányászok blokkjutalma feleződik, ami azt jelenti, hogy feleannyi új Bitcoin kerül forgalomba, mint a felezés előtt.

Ez a csökkenő kínálat önmagában is felfelé nyomhatja a Bitcoin árát, hiszen a szűkülő kínálat mellett változatlan vagy növekvő kereslet esetén a piac egyensúlya csak magasabb áron állhat be. Képzeljük el, hogy egy népszerű termékből egyre kevesebbet gyártanak, miközben egyre többen szeretnék megvásárolni – ez szinte törvényszerűen az ár emelkedéséhez vezet.

Persze a Bitcoin esetében a kereslet alakulása legalább olyan fontos, mint a kínálaté. Itt jön képbe a felezések pszichológiai hatása. Sok befektető úgy tekint a felezésekre, mint olyan eseményekre, amelyek hosszú távon a Bitcoin értékének növekedését vetítik előre. Ezért hajlamosak lehetnek a felezések előtt vagy közvetlenül utána Bitcoint vásárolni, ami megnöveli a keresletet, és tovább emeli az árat.

Ráadásul, ahogy a Bitcoin ára emelkedik, egyre több média figyelem irányul rá, ami újabb befektetőket vonzhat a piacra. Ez egy öngerjesztő folyamatot indíthat el, ahol a növekvő kereslet és az emelkedő árak kölcsönösen erősítik egymást.

Persze fontos megjegyezni, hogy ez a forgatókönyv nem garantált, és a Bitcoin ára sok más tényezőtől is függ, mint például a szabályozási környezet, a makrogazdasági helyzet vagy a konkurens kriptovaluták fejlődése. Mégis, a csökkenő kínálat és a potenciálisan növekvő kereslet közötti dinamika a Bitcoin felezések egyik legizgalmasabb aspektusa, ami hosszú távon a kriptovaluta értékének növekedését vetítheti előre.

Végső soron a szűkülő kínálat és a növekvő kereslet klassszikus recept az áremelkedéshez, és a Bitcoin felezések éppen ezt a receptet követik. Persze a kriptovaluta piac kiszámíthatatlan és volatilis, de a felezések által generált piaci dinamika mindenképpen figyelmet érdemel minden Bitcoin befektető részéről.

bitcoin volatilitás
Bitcoin volatilitás

Rövid távú volatilitás és hosszú távú növekedési potenciál

A Bitcoin felezések körüli időszakokban gyakran megfigyelhetünk rövid távú volatilitást a kriptovaluta árfolyamában. Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin ára rövid időn belül jelentős ingadozásokat mutathat felfelé vagy lefelé, ahogy a piac reakcióit látjuk a felezés előtt, közben és után.

Ennek több oka is lehet. Egyrészt a felezések körüli várakozások és spekulációk felerősíthetik a piaci mozgásokat. Ahogy közeledik a felezés időpontja, sokan próbálják megjósolni, hogyan fog reagálni a piac, és ennek megfelelően pozícionálják magukat. Ez önmagában is volatilitáshoz vezethet, hiszen a különböző várakozások és stratégiák eltérő irányú kereskedéseket eredményezhetnek.

Másrészt közvetlenül a felezés után gyakran megfigyelhetünk egy rövid távú árfolyamesést, ahogy a “vedd a pletykát, add el a tényt” elv érvényesül. Ez azt jelenti, hogy sokan a felezés előtt vásárolnak Bitcoint a várt áremelkedés reményében, de aztán gyorsan eladják, amint a felezés megtörténik, hogy realizálják a profitot vagy csökkentsék a kockázatot.

Azonban ez a rövid távú volatilitás nem feltétlenül tükrözi a Bitcoin hosszú távú növekedési potenciálját. Történelmileg azt láttuk, hogy a felezések után a Bitcoin ára általában új emelkedő trendbe kezdett, és a következő néhány évben jelentősen magasabb szintekre került.

Ennek oka a már említett csökkenő kínálat és a potenciálisan növekvő kereslet közötti dinamika. Ahogy egyre kevesebb új Bitcoin kerül forgalomba, miközben a kriptovaluta iránti érdeklődés és elfogadottság növekszik, az árfolyam hosszú távon emelkedni kezdhet.

Persze ez a növekedés sem egyenletes vagy garantált. A Bitcoin ára továbbra is volatilis maradhat, és sok más tényező is befolyásolhatja a kriptovaluta piaci teljesítményét. Mégis, a felezések által generált szűkülő kínálat hosszú távon a Bitcoin értékének növekedését vetítheti előre.

A Bitcoin felezések körüli időszakokban gyakran tapasztalhatunk rövid távú volatilitást, ami a piaci várakozások, spekulációk és rövid távú kereskedési stratégiák eredménye. Azonban ez nem feltétlenül tükrözi a kriptovaluta hosszú távú növekedési potenciálját, amit a csökkenő kínálat és a potenciálisan növekvő kereslet táplál. Mint mindig, a kriptovaluta piac kiszámíthatatlan és kockázatos, de a felezések hosszú távú hatása mindenképpen figyelmet érdemel.

Hogyan készültek a piaci szereplők a 2024-es felezésre?

A 2024-es Bitcoin felezésre a kriptovaluta piaci szereplői különböző módokon készültek fel, attól függően, hogy milyen szerepet töltenek be az ökoszisztémában.

A bányászok számára a felezés komoly kihívást jelentett, hiszen a blokkjutalmak csökkenésével a bevételeik is jelentősen csökkentek. Hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, a bányászok igyekeztek növelni a hatékonyságukat és csökkenteni a költségeiket. Ez magában foglalhatta a bányászati hardverek korszerűsítését, az energiahatékonyabb megoldások keresését, vagy akár a tevékenység áthelyezését olyan régiókba, ahol olcsóbb az elektromos áram. A cél az volt, hogy a csökkenő jutalmak mellett is nyereségesek tudjanak maradni.

A befektetők a felezés közeledtével általában igyekeztek úgy pozícionálni a portfóliójukat, hogy kihasználhassák a várható árfolyamváltozásokat. Sokan már jóval a felezés előtt elkezdtek Bitcoint vásárolni, arra számítva, hogy a szűkülő kínálat miatt hosszú távon emelkedni fog az ára. Mások pedig közvetlenül a felezés előtt vagy után terveztek beszállni, hogy meglovagolják a rövid távú volatilitást. A kulcs az volt, hogy a befektetők megpróbálták beárazni a felezés várható hatásait, és ennek megfelelően alakították a stratégiájukat.

A kereskedők számára a felezések körüli időszakok különösen izgalmasak voltak, hiszen a megnövekedett volatilitás remek lehetőségeket kínált a rövid távú profitszerzésre. Sokan próbáltak meg a várható árfolyammozgásokra spekulálni, legyen szó akár hosszú, akár rövid pozíciókról. Különösen nagy figyelmet kaptak a potenciális trendfordulók, hiszen, mint láttuk, a felezések gyakran vezetnek hosszú távú trendváltásokhoz a Bitcoin árfolyamában.

Végül, a kriptotőzsdék is igyekeztek felkészülni a felezés okozta megnövekedett forgalomra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felezések körüli időszakokban jelentősen megnő a kereskedési aktivitás, ami komoly terhelést jelenthet a tőzsdék infrastruktúrájára. Ezért a vezető kriptotőzsdék már jóval a felezés előtt elkezdtek felkészülni, többek között a szerverkapacitások bővítésével, a rendszerek optimalizálásával és a felhasználói támogatás megerősítésével.

Kitekintés más kriptovaluták felezéseire

A Bitcoin mellett számos más kriptovaluta is alkalmazza a felezés mechanizmusát a kínálat szabályozására és az infláció kordában tartására. Ezek közül is kiemelkedik a Litecoin, a Bitcoin Cash és a Bitcoin SV, amelyek a Bitcoin közvetlen leszármazottjainak tekinthetők.

Bár ezek a kriptovaluták sok mindenben hasonlítanak a Bitcoinra, a felezéseik mégis mutatnak néhány érdekes különbséget. Most vessünk egy pillantást ezekre a felezésekre, és hasonlítsuk össze őket a Bitcoin tapasztalataival!

Litecoin (LTC)

A Litecoin (LTC) a Bitcoin egyik legrégebbi és legsikeresebb alternatívája, amelyet gyakran neveznek “az ezüstnek a Bitcoin aranya mellett“. A Litecoin felezései ugyanúgy működnek, mint a Bitcoinnál: a blokkjutalom minden 840 000 blokk után feleződik. Azonban a Litecoin esetében ez körülbelül 4 évente következik be, szemben a Bitcoin 4 éves ciklusaival. Az első Litecoin felezés 2015 augusztusában történt, a második 2019 augusztusában, a következő pedig 2023 augusztusában várható. Bár a Litecoin felezéseinek hatása nem volt olyan drámai, mint a Bitcoinnál, általában itt is megfigyelhető volt egy árfolyamemelkedés a felezések környékén.

Bitcoin Cash (BCH)

A Bitcoin Cash (BCH) a Bitcoin egy vitatott “hard fork”-ja, amely 2017 augusztusában jött létre. A fő különbség a két kriptovaluta között a blokkméretek kezelése, de a felezések mechanizmusa lényegében ugyanaz maradt. A Bitcoin Cash első felezése 2020 áprilisában történt, a következő pedig 2024 áprilisában várható, nagyjából egy hónappal a Bitcoin felezése előtt. Az eddigi tapasztalatok szerint a Bitcoin Cash felezései nem váltottak ki olyan jelentős piaci reakciókat, mint a Bitcoin esetében, részben a kriptovaluta körüli viták és a kisebb piaci részesedés miatt.

Bitcoin SV (BSV)

A Bitcoin SV (BSV) a Bitcoin Cash egy újabb “hard fork”-ja, amely 2018 novemberében jött létre. Az “SV” a “Satoshi Vision” rövidítése, utalva a projekt azon törekvésére, hogy visszatérjen a Bitcoin eredeti víziójához. A felezések itt is hasonlóan működnek, mint a Bitcoinnál és a Bitcoin Cash-nél. Az első Bitcoin SV felezés 2020 áprilisában történt, egy nap eltéréssel a Bitcoin Cash felezéséhez képest. A következő felezés 2024 áprilisában várható. A Bitcoin SV felezéseinek piaci hatása még a Bitcoin Cash-nél is korlátozottabb volt, részben a projekt körüli állandó viták és a viszonylag kis piaci elfogadottság miatt.

Szóval az lehet mondani, hogy bár a Litecoin, a Bitcoin Cash és a Bitcoin SV felezései technikai értelemben hasonlóak a Bitcoin felezéseihez, a piaci hatásuk általában kisebb és kevésbé kiszámítható. Ez részben a Bitcoin dominanciájának, részben pedig az egyes projektek körüli bizonytalanságoknak és vitáknak köszönhető. Mindenesetre érdekes megfigyelni, hogyan alkalmazzák a különböző kriptovaluták a felezés mechanizmusát, és hogyan reagálnak a piacok ezekre az eseményekre.

Nagyjából ennyi lenne, ami a bitcoin felezés témában találtam, remélem hasznos volt!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét