A tutorialok 2 módon kezdődnek: az első, hogy nyiss meg egy képet, a másik, hogy nyiss egy új dokumentumot.
Olvasva a hozzászólásokat, sokszor azért nem működik egy-egy effekt, mert már itt “porszem” kerül a PhotoShop fogaskerekei közé.
Ez az írás PS CS2-menüt taglalja, korábbi változatoknál lehet, hogy nem minden lehetőség látható!
Új dokumentumot a file menüben nyithatunk, a new-ra kattintva (fájl/új), vagy a ctrl+n gyorsbillentyűvel. A felugró panelon a következő lehetőségeink vannak:
- – name/név: itt adhatunk meg nevet születendő művünknek
- – preset/minta: választhatunk előre beállított méretek közül, illetve ha a vágólapon volt tartalom, akkor az okos program kapásból ezt ajánlja fel.
- – width/szélesség: a lenyíló menüben választott mértékegység szerint adhatunk meg méreteket
- – height/magasság: ugyanúgy, mint a szélességet, megadjuk a méretet
– resolution/felbontás: a kimenettől függően állítsuk be a felbontást. Álljunk meg…
Hogy ez mit is jelent? Hát természetesen a DPI értéket, azaz Dot Per Inch (képpontok száma inch-enként). Újabban már a PPI értéket (pixel per inch) használják, ez tulajdonképpen ugyanaz.
1 inch hossza 2,54 cm, és ezen a szakaszon levő képpontok számát adhatjuk meg itt. Weboldalakra, monitoron megjelenített képeknél elég a 72 dpi, hiszen a monitornak adott dpi értéke van, itt a pixelben megadott méretnek van csak értelme.
Nyomtatásnál már más a helyzet. Egy 15×15 cm-es kép 72 dpi felbontáson mindössze 425×425 képpontból áll, ennek a nyomatát nem tennéd ki a falra. Ugyanez a 15×15 cm-es kép 150 dpi felbontáson már sokkal igényesebb, fotóminőséget a 300 dpi-s mérettel (máris 1770×1770 pixel) érhetünk el.
- – color mode/színmód: több lehetőségből választhatunk: (azokat a is ide írom, amiket az új dokumentum megnyitásakor nem, csak az image/mode -azaz a kép/színmód- menüben lehet elérni)
- – bitmap/bitkép: nem azonos a windows bitmap-al! Csak egy channel/csatorna van. Itt a képpontok vagy feketék, vagy fehérek, sem átmenet, sem átlátszó pixel nincs (csak kemény szegélyek lehetnek). Pl. vektor-szerű, vagy „line art” rajzokhoz használható. PhotoShop függőknek nem való, mivel itt se filterek, se más effektek nem működnek…
- – grayscale/szürkeárnyalatos: a képpontok a fehérek, feketék vagy ezek közötti 254 szürkeárnyalatban „pompáznak”. Itt is csak egy csatorna van. Nyomdába küldés előtt a készen érkezett hirdetéseket mindig átnézem, mert sokan a deszaturált RGB képet is szürkeárnyalatosnak nézik. Ránézésre kb. ugyanaz, de a nyomdában nem mindegy, hogy a képpontok adatait egy, vagy három csatornából összekombinálva kell kiolvasni…
- – duotone/duplex: itt a szürkeárnyalatosnál több lehetőségünk van, hiszen itt kettő (sőt akár több: 3-tritone, 4-quadtone) színnel lehet a szürkeárnyalatos kép árnyalatait előcsalni. Érdekes dolgokat lehet ezzel alkotni, sajnos az összes filter ebben a módban sem működik.
- – indexed color/színpaletta: a kép egy csatornával, és ezt kiegészítendő egy 256 színű (vagy árnyalatú) színpalettát tartalmaz. Ilyen képek pl. a gif formátumúak is. A filterek nagyrészt nem elérhetők, tulajdonképpen a nyomdai felhasználást kivéve elmondható, hogy RGB módban érdemes dolgozni, majd konvertálni kell a képet.
Új dokumentumnak ez a mód nem választható, viszont használható a save for web (mentés webre) menüpontnál, mivel itt lehet beállítani, hogy pl. gif formátumot szeretnénk – ezzel kikerültük a konvertálást, és a forrás fájlunk is megmarad egy sokkal barátságosabb formátumban.
Néha pl. gif-et rántanánk be az rgb felületre, de a PS nem engedi… Ebben az esetben a megnyitott gif színmódját állítsuk rgb-re, és máris van sikerélmény :)
- – RGB: itt már végre a programunk minden funkciója elérhető. Ez a formátum a leggyakoribb, hiszen a fényképezőgépektől a monitorig, a TV-től az MP4 lejátszóig minden ezt használja. Ebben a színmódban három csatorna van: Red/vörös, Green/zöld, és Blue/kék. A felsorolt okok miatt a tutorialokat is ebben a módban kell megcsinálni (ha a szerző mást nem mond).
- – CMYK: ebben a színmódban négy csatornánk van (Cyan, Magenta, Yellow, Key) – ám ezzel együtt a filterek egy része már nem elérhető, valamint a file mérete is nagyobb a több csatorna miatt (ezért javasolt a kijelöléseket is path/görbeként és nem csatornaként menteni). Röviden csak annyit, hogy elvileg a CMY színek összessége fekete színt produkálna, de a gyakorlatban ez nincs így, ezért egy külön csatorna a „K” jelenti a feketét.
Az igazán fekete kikeveréséhez kb. 50-50-50-100-at kell megadni, ennél magasabb értéken csak pazaroljuk a festéket, feketébb már nem lesz… És igen, a legfontosabb: ez kifejezetten nyomdai formátum, minden másra sokkal alkalmasabb az RGB!
Az otthoni nyomtatás –legyen bármilyen profi nyomtatónk, akármennyi külön színpatronnal- nem igényli a CMYK színekre bontást, mivel a nyomtatók alapból RGB fogadására vannak felkészítve, így ha mi előre konvertáljuk, akkor csak ronthatunk a minőségen (ugyanez vonatkozik pl. a fotókidolgozásra is).
- – Lab color: itt is három csatornánk van, „a” (zöld-vörös) és „b” (kék-sárga) csatornák a színt, az „L” csatorna (Lightness) a fényerőt adja meg. Erről BonFire részletesen írt (bonfire.blog.hu/fényerő és kontraszt helyes beállítása), itt egy nagyszerű lehetőséget találtok a használatára.
- – multichannel/többcsatornás: ennél a módnál az RGB vagy CMYK módhoz hasonló csatornák vannak, ezeket azonban mi hozzuk létre. Speciális esetekben nyomdai célra jó, esetleg több szürkeárnyalatos vagy átlátszósági réteg összemixelésére is használják.
- – bit depth/színmélység: ez határozza meg, hogy egy-egy képpont mennyi színt vagy árnyalatot tartalmazhat.
Az egy bit egyértelmű: 0 fekete 1 fehér, sok lehetőség nincs. Ha már 2 biten tárolnánk a színt, akkor 4 színünk, vagy árnyalatunk lenne (00, 01, 10, 11). Ebből adódik, hogy 8 bit esetén 256 árnyalatunk van.
RGB színmód esetén ez azt jelenti, hogy a három színcsatornán (Red/vörös, Green/zöld, és Blue/kék) csatornánként az adott szín 256 árnyalatával lehet kombinálni. Vagyis a megjeleníthető színek száma (elvileg) 256×256×256, azaz kb. 16.7 millió színárnyalat… elég lesz. Főleg mivel a monitor meg sem tud ennyit jeleníteni. :)
A három 8 bites csatorna miatt ezt szokták 24 bitesnek is nevezni, míg pl. CMYK színmódot hasonló okból 32 bitesnek.
Nézzük a lehetőségeket:
- 1 bit: ezt csak a bitmap módnál választhatjuk, hiszen itt a pixelkéink csak feketék, vagy fehérek lehetnek, ennek a rengeteg információnak a tárolására 1 bit szűken, de elég :)
- 8 bit: minden további színmódnál választhatjuk, ennél a színmélységnél használható minden filter, az RGB móddal párosítva teljesen kihasználhatjuk programunk képességeit. Ha nem valami speciális dologról van szó ezt kell használni, ez monitorra vagy nyomtatásra szánt képekhez is teljesen megfelel.
- 16 bit: nagyobb színmélység -> több szín -> több lehetőség… bizonyos esetekben, de ezzel a szűrők egy részéről le kell mondanunk. HDR fotósok, vagy más speciális munkák esetleg igénylik, legtöbb tutorialhoz azonban felesleges.
- – background contents/háttér tartalma: értelem szerűen új dokumentumunk háttere lehet fehér, átlátszó, vagy a beállított háttérszínű.
- – color profile/színprofil: a művünk sajnos mást mutat a monitorokon, az otthoni nyomtatásban, és a nyomdai nyomtatásban. A színprofilok, és a monitor kalibráció segít, hogy minél színhelyesebb legyen a végeredmény.
Mivel általában nem kalibrált a monitorunk, és nem nyomdai célra dolgozunk, a következő lehetőségeink vannak: meghagyjuk a megnyitott file profilját, ez digitfényképeknél általában sRGB, ez teljesen jó webes és monitoros megjelenítésre, vagy fényképek előhívására, de új dokumentumnak is megfelel. Ha otthoni nyomtatást tervezünk, akkor arra az sRGB, vagy az Adobe RGB mód a megfelelő.
– Pixel Aspect Ratio: Pixelméretarány, tulajdonképpen a pixelünk „alakja”, maradjon négyzet (square), speciális esetektől eltekintve csak ezt használjuk.
Kezdetnek röviden ennyi, remélem hasznát veszitek.
Zárójelbe…Kezdőként felmerül a kérdés: miért van ilyen sok lehetőség, színmód, színprofil, stb. amikor (szinte) mindíg ugyanazt használjuk?
Ma már nem csak a nyomtatott, vagy csak a digitális médiába jelenik meg a tartalom, sőt, egyre több az átfedés. Nem lenne szerencsés ha kétszer kellene elkészíteni ugyanazt a hirdetést vagy grafikát.
A PS azért (is) nagyszerű, mert pár kattintással a pl. újságba tervezett hirdetés már jpg-ben mehet betekintésre a megrendelőnek, újabb kattintásokkal mehet akár a webre is, számtalan lehetséges formátumban, optimalizálva, stb…, és ehhez nem kell tucatnyi program használatát elsajátítani.
Jó kis cikk; nagyszerűen összefoglalja az első tanulmányokat. Ettől kezdve, ha valaki reklamál, hogy inaktív egy-egy filtere, ezt fogom belinkelni neki.
Köszönöm. “…ezt fogom belinkelni neki.” én is erre gondoltam :)
Megkíméllek Téged (is) a folyamatos magyarázkodásoktól. :)
Ami kimaradt: Ha nem működik pl. a transform, akkor meg kell nézni, hogy az háttér-e, avagy már réteg.
Igazából decemberben írtam, de nem volt időm véglegesíteni, és feltölteni. Egyszerűen elfelejtettem, hogy 90%-os, úgy emlékeztem csak belekezdtem :)
Hasznos volt, én arra lennék még kíváncsi, hogy az mitől van, hogy más színei vannak a képnek ha elmentem és más a photoshopban?
Mert valószínűleg nem RGB-ben, hanem CMYK-ban dolgozol. Ezt a színmódot kerüld, ha csak nem kimondottan nyomdába szánod a képeidet. Monitoron csúnyán mutat a CMYK, az RGB meg papíron.
BonFire mindent elmondott. A képnézegetőd nem tud mit kezdeni a 4. színnel, ezért az egész (általában) egy lilás valami. Otthoni nyomtatásra is RGB-t készíts, mert a nyomtatók arra vannak felkészítve, hogy RGB-ből CMYK-val nyomtassanak. CMYK kizárólag nyomdába kell, sem a tutorialokhoz (egyes szűrők nem működnek), sem a későbbiekben monitoron megjelenített képekhez nincs erre szükség, sőt, ha pl. fényképet retusálsz előhivatáshoz, akkor is RGB-t kell vinned, majd ott 4 színre bontja a masina.
További hasznos dolgok a lenti videóban a CMYK elődjéről, élvezzétek:
http://www.youtube.com/watch?v=CS9OO0S5w2k
YMCA-ból lett a CMYK, ezt minden grafikus tudja. :)
Üdv! Valaki segíthetne. Az lenne a problémám, hogy ha be vagyok lépve a programba és leteszem a tálcára x ideig, ha visszalépek az egérmutató megváltozik kézre és ugyan választhatok bármit de a kéz megmarad és nem tudok dolgozni vele, de egyszer csak gondol egyet és jó minden. Már gondoltam arra is hogy kicsi lehet neki a gépem (radeon 4850, 4GB ram, amd x2 6400+).
Nyomjál egy Szóközt! CS3-nál előfordult ez a hiba, főleg, ha váltogatta az ember a böngésző és a PS ablakát. Crackelt programoknak vannak ilyen hátulütői.
Valamint kapcsold ki a nyelvi eszköztár váltására szolgáló gyorsbillentyűt. Én azzal szívtam jó ideig, hogy ha lenyomtam a Ctrl+Altot, átváltott Englishre a billentyűzet, és nem tudtam kitalálni, hogy miért, csak jó sokára.
Üdv mindenkinek!
Nagyon jó kis leírás, sok hasznos dolog van benne.
Egy konkrét és sürgős dolgot kérdeznék.
Az a helyzet, hogy modellekről kéne csinálnom szettkártyákat, amiket ugyebár nyomdába kell leadni.Arra már kezdek rájönni, hogy ha CMYK-ban és 300 DPI-ben adom le akkor már nagy baj nem lehet, de milyen formátumot válasszak, hogy biztos legyek abban hogy nem fogják a fejemhez vágni az anyagot?:D
Kezdő vagyok a szakmában.
Köszi előre is.
Csak tippem lenne – mivel én nyomdában csak nyomtattam anno -, hogy a PSD-fájlt minden nyomdában kezelni tudják. Ebből aztán ők olyan formátumot és akkora méretben csinálnak, amilyet akarnak. Ha nem akarsz mellélőni, akkor mindenképp valami tömörítetlen formát csinálsz, mondjuk BMP-t. Ha tuti biztosra akarsz menni, akkor mentesz egy BMP-t meg egy PSD-t is.
Oh, ühüm oké, érthető!
Szerintem ezt fogom tenni.Köszi szépen a segítséget.
A nyomdák -legalábbis akikkel én találkoztam- a TIF-et szeretik előszeretettel. (És az általában 1 fokkal -de tényleg csak annyival :D- kissebb méret mint maga a PSD.
Na, végre akkor ezt is megtudtuk. Amikor én nyomdában dolgoztam – de rég is volt, 15! éve -, nemigen voltam ennyire képben, sőt semennyire, mert a képfeldolgozással nem én foglalkoztam. Csak a papírra kerüléssel. Én már színre bontva kaptam az anyagot.
Szóval akkor PQ.pdf és TIFF.
Nos… mindenki megfejtése rossz… illetve helyes.
NYOMDAFÜGGŐ.
Első lépésben kérdezd meg. PSD-t szeretik, mert bele tudnak nyúlni, ha pl. lefelejtetted a kifutókat, vagy nincs elég biztonsági sáv, nem jó vmelyik szín (100-100-100-100 feketét nem kedvelik, elég feketének raszterben a 40-40-40-100, szövegben a 100 k, mert ez elmosódhat…) stb…
a TIFF-ből ált. rétegek nélküli a jó, de sok helyen a PS-ből mentett Press quality .pdf jó, esetleg lehet printer file-t is küldeni, de ahhoz már több infó kell a nyomdától.
Én általában pdf-et küldök, szép nagyokat. 8 bit CMYK, 300 dpi, 2-3 mm kifutó, de ezt látják a méretből. Ezzel lehet a legkevesebb problémád. Mi jártunk úgy, hogy a beérkező CMYK .tif -et megnézte a titkárnő, és lementette .jpg-ben a képnézegetőből (képvolt? az. Menteni kell? de.) Mondanom sem kell, hogy a “kisméretű lilás taknyot” számonkértük a beküldőn… égőőő… :)
Yah, nekem az volt a gond, h a fehér területeket fehéren hagytam, pedig nekik oda “semmi” kell (mivel a fehéret nem nyomtatnak ugye)… persze csak a nagyobb fehér hátterű oldalaknál morogtak, de csak 1-2 kattintás, és kész.
Ehh, a nyomdászok külön faj, még David Attenborough sem értené a őket :)
Oh jó sok mindent be kell állítani ezek szerint.Ami persze érthető, de most kissé összezavarodtam.Viszonylag jól ismerem a Ps-t,de nem vagyok kiadványszerkesztő, ami csak azért kellemetlen mert most megkaptam a szettkártyák nyomdakésszé alakítását, valamit a magazinjuk tördelését, szerkesztését, nyomdakésszé alakítását :P…nagyon kéne ez a munka, sajnos nem tehetem meg hogy válogassak.
Nem tudtok valami tanácsot adni, hogy hogy kezdjek bele?vagy valami leírást,vagy könyvet ilyesmit ajánlani?
De azt is megmondhatjátok hogy ha reménytelen a helyzetem:D legalább nem lesznek tévképzeteim.
A cmyk-s módot és a 300 dpi-t valamint az esetleges formátumokat mint a tiff és pq.pdf-et csak csak értem, de úgy sejtem hogy ez még nem lesz elegendő:P (pl. a színkeverésnél leakadtam xd)
Bocsi a fárasztásért.
Üdvözlet
A lényeg: lehetőleg egyeztess a nyomdával.
Méret, kifutó, formátum, esetleg színprofil… 300 dpi CMYK 99%-ban ezt kérik.
Semmivel sem bonyolultabb, mint egy síma .jpg elkészítése, csak ugye jóval nagyobb :)
Szerkesztésben nehéz tanácsot adni, nekem pl. felvázolják mit szeretnének (oldal, tartalom, vannak fix hirdetések, stb.), elkészítem kb. olyanra (ahol nincs kötöttség, ott lehet kreatívnak lenni, és az jó), elküldöm RGB .jpg oldalakként, és küldik a kívánságlistát.
Tördelni kicsit nehéz a szöveget, de egyáltalán nem lehetetlen, én is PS-ben készítek mindent -bár sok szöveget nem kell tördelnem. “T”-vel húzol egy szövegdobozt (mint egy kijelölést, ezért előtte dobj pár segédvonalat), a PS valamennyire betördeli a szöveget, de elválasztásban nem vmi jó.
Először én egy alap.psd-t készítettem, oldalbeosztással, rulerekkel, mindennel, hogy azért az oldalakon legyen egy alap stílus, és azután az oldalpárokat is erre mentettem. Yah, nem tudom mit készítesz, de nálam pl. oldalpárok vannak, nem oldalak. Tehát a nyomdában 16-01, 02-15, 14-03, stb. kerülnek az oldalak. Erre is figyelj :)
Persze lehet, h nálad minden oldal más, nincs oldalszám, oldalcím, kiscím, stb… Azért legyen egy általános betűtípus és méret szerintem, de ugye Te látod a konkrét feladatot. Ha technikai segítség kell, szívesen segítünk.
A legnehezebb feladat: megértetni a megrendelővel, hogy a 250×100px-es gif kifelyezetten ALKALMATLAN bármilyen nyomtatásra :)
Igen, már szóltam nekik, hogy szeretnék kapni pár mintát az eddigi anyagokból.Azokat megvizsgálom, aztán igyekszem reprodukálni amennyire tudom.Még én sem tudom pontosan hogy mi vár rám, állításuk szerint nem nagy szám a magazin:P.Eddig a nyomdájuk csinálta az egészet, csak hát húzós áron:D így jövök én a képbe.
Nagyon megnyugtató ez a válasz amúgy :P örülök, hogy van még remény, azt hittem hogy kiadványszerkesztően csak születni lehet XD.Rajta vagyok a dolgon, szóval csak meg lesz ez, hála a segítségeteknek:)
Remek oldal!!
(azért még lehet, hogy lesz pár kérdésem útközben:P)
InDesign-ban is össze lehet rakni könnyen a dolgokat, ha megy a PS, szerintem egy napnyi határozott ismerkedés után az alapok már mennének…és ő egy fokkal jobban tudja tördelni a szöveget meg elválasztani.
ViZion: Én azért írtam,hogy “amilyen nyomdákkal én találkoztam” :P Amúgy találkoztam már olyan nyomdával, aminél rákérdeztem,és mi volt a válasz? Küldjem el, aztán majd meglátjuk…kössz, nagyon szívesen szeretnék 2-3szor dolgozni…
Nem égetik magukat, hogy egy tanuló oldalt látogassanak! :)) Ők már biztos tudnak mindent.
Balou: persze, igazad van, komolyan nem kötekedésből írtam. Első lépés szerintem tisztázni a nyomdával (ha lehet), hiszen már a nyomási eljárás is sok mindent meghatároz. Szerencsére rugalmasak -többnyire. Ha kevés a szöveg, akkor szerintem ne most ismerkedjen az indesign-al, bár kétségtelen hogy az való ilyesmire.
inkább a megrendelőknek nehéz a fejébe látni, és határidők az meg… pfff…
Tudom-tudom…nekem ebben az évben lesz a szakvizsgám…már most sírok a nyomdák miatt…:)
Ja,CloneFX,az se mindegy,hogy milyen típusú papírra megy a nyomtatás…ugye a coated és uncoated gyári színek pont ezért vannak…bár talán mostanában már akkora gondok nem szoktak lenni ilyen téren a user-kevert színeivel…nem,ViZion?
Persze volt már kékből lila nálunk is :) -a munkatársam pl. a monitorra nézve mondta, h el fog “mászni” a szín azon a papíron…, ezt is a profilbeállításokkal lehet orvosolni. coated-et használjuk, CloneFX-nek is ezt ajánlom, mivel gondolom valami jó minőségű papírra kerül -hacsak nem szórólap lesz. Azért a nyomdában sok mindent korrigálhatnak, szerencsére :)
egy nyomdász se’ jár erre? kíváncsi lennék, lehet elküldenének… végülis nekik a nyomtatás a dolguk.
Harder kibannol az univerzumból minket ezért a csetszobáért…
Ban nem lesz, de lassan érik, hogy átírjam a címet valami nyomdával kapcsolatos szövegre :D
tudom ez nagyon hülye kérdés..de eléggé kezdő vagyok..ha megnyitok egy beszekennelt file-t hogyan tudom kitölteni színnel?
Háát ez nehéz kérdés…
Ha linkelsz képet, és leírod pontosabban, h mi a feladat, akkor pontosabban tudunk segíteni.
Sajnos alap esetben a festékes vödör (G) elég vacakul fogja kitölteni -a beállított toleranciától függően- a rétegedet. Ha több színt szeretnél, akkor egyszerűen nyitsz egy új réteget, csinálsz rajta kijelölést (pl. polygon lasso tool), és azt töltöd ki színnel, ismételve az eljárást (új réteg, kijelölés, színezés) amíg a kívánt eredményed nem lesz.
Ha az egészet színezni szereznéd akkor ctrl+U, majd a hue/saturation/lightness csúszkákal kedved szerint színezheted, de ennél is jobb, ha a réteg pelettán hozzáadsz egy korrekciós réteget (a fentebb említett hue/saturation, colorize elé kis pipát rakva is próbálkozz).
Ha érdekes effekteket szeretnél, akkor új réteg, színel kitöltés, majd a réteg keverési módot és áttetszőséget variálva is lehet játszani. a’sszem mindent összeszedtem. :)
köszönöm.már neki is állok:)
Nem buta kérdés, csak nem kezdők szokták feltenni. Az általam látott legjobb módszer az, amit Perhiniák Márton mutat be ebben a videóban: http://videosmart.hu/video/hogyan-szinezzuk-ki-kepeinket-az-adobe-photoshop-cs3-ban
Ez a legtutibb módszer; brutál jó, megmutatja, hogy hogyan szedheted szét külön rétegre csak a rajzolt vonalakat 100%-osan.
CloneFx: sikerült megcsinálni?
nyomdákról: (bár látom már régebbi a téma) én többel is kapcsolatban voltam, szlovák, magyar, cseh nyomdákkal, nincs két egyforma, volt olyan, amelyik nem volt hajlandó psd fájllal foglalkozni, volt olyan, akivel egy hónapig egyeztetett a grafikus, és mégsem tudta használni az anyagot amit kapott, volt olyan, amelyik belenyúlt kérdés nélkül, lenyomta a címkéket mielőtt jóvá hagytam volna, és még ő akadt ki, amikor nem fogadtam el és újra nyomattam.
Sziasztok!
Most akadtam bele az oldalba és az első cikkbe és hozzászólásokba. Nyomdában dolgozom, szóval igyekszek valami épkézláb anyagleadási infót adni. Először is a technológia abba az irányba halad, hogy a nyomdák egyre inkább pdf és azon belül is a pdf/x szabványú állományokat kérnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha nem ebben a formában adtok le anyagot akkor szar lesz, csak így lehet egységesíteni és csökkenteni a hiblehetőségeket, ami idő- és pénzmegtakarítás mindenkinek.
Szóval ha lehet kérni tif, jpg és egyéb formátumok kerülését és törekedni pdf/x valamelyik szabványára. De a legfontosabb, hogy mindenképp kérdezzétek meg a nyomdát, mert ahány ház annyi szokás. Ahol dolgozom, ott pdf, ps az elfogadott. Persze kaptunk már word doksit is…
PDF/X-1a: CMYK és direkt színek (PANTONE, HKS), transzparenciát nem kezeli illetve a rétegeket flatten-elni… ha a pdf írás előtt nem ellenőrizted le, hogy tartalmaz az anyag rgb-s elemeket, akkor azt magától bebontja cmyk-ba, ami nem jelenti azt, hogy az neked tetszeni fog. Ez leginkább a feketénél okozhat gondot, pl lakk formánál, ami egyszín fekete kell hogy legyen (k 100% v értelem szerűen bármelyik c-m-y). Szóval ilyen esetben kaptok egy négy színre bontott feketét, ami nem jó. Persze meg lehet oldani, mint mindent.
PDF/X-3: CMYK, RGB, direkt színek, transzparenciát még mindig nem kezeli. Az ICC alapú képeket már igen. Egyik buktatója az RGB.
PDF/X-4: mondhatni all-in :) CMYK, RGB, direkt színek, transzparenciát kezeli. DE az egy dolog, hogy ez a szabvány kezeli, de a nyomda RIP-je esetleg nem és akkor megint nagyon szép dolgokba tudunk belefutni transzparencia terén.
A PDF/X-5 asszem még csak készül, leginkább digitális nyomdai szabvány lesz, ha jól tudom.
Nos, ha PDF/X-1a-ban adtok le anyagot akkor abban a feldolgozás során nagy baj nem lehet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a képek felbontása nem lehet alacsony (min 150dpi-re törekedjetek), nincs kifutó, a fekete szöveg többszínből áll és nem overprint stb…
A 100-100-100-100 feketét azért nem kedvelik, mert egyrészt lassabban szárad és ezért lehuzódik a festék, vagyis ahogy a nyomott ívek egymásra kerülnek a kirakóban, úgy a nyomat hátoldalára kerülhet a festék, ami igen kínos, ha a hátoldalt is megnyomják. Másrészt ha erre a fekete felületre a grafikus “rátesz” egy 6pt-os fehér szöveget akkor az biztosan be fog csukódni, ergo a szöveget nem lehet majd jól olvasni. Ez sajnos gyakori grafikusi probléma. A “dögös” feketéhez általában megfelelő a K 100% és C 40% esetleg C 60%.
Valaki írta, hogy a végeredmény függ a nyomtatási eljárástól is, meg a papírtól is. Teljesen igaza van. Ti szerintem íves ofszet nyomtatással és digitális nyomtatással kerülhettek kapcsolatba. Kétlem, hogy esetleg flexo nyomdának dolgozna közületek valaki, de ha igen akkor bocsi. :)
Fentebb emlegettétek azt, hogy ami a monitoron kék volt, az a nyomaton lilás lett. Sajnos ez előfordul, ezt blue to purple-nek hívja a szakma. Színmenedzsmenti probléma. Színterek különbözőségéből és az azok közötti konverzióból ered. Viszont ha már itt tartunk, akkor megjegyeznék valamit. Az, hogy a Te monitorodon ilyen színű volt, azt csak akkor fogja elfogadni egy nyomdai előkészítő, ha hardveresen kalibrált a monitorod (a szoftverest megoldás nem a legjobb). De még ekkor se biztos. Vagyis ez nem jó kifogás, hogy a monitoromon teljesen más volt ez a kék.
Ha már színmenedzsment és törekedtek arra, hogy minden szempontból megfelelő grafikai anyagot adjatok le, akkor az első lépés az, hogy beállítjátok a megfelelő színprofilokat. Ugyanis PS-ben alapból SWOP van beállítva ami a Standard Web Offset Print rövidítést jelenti, ráadásul amerikai profil és régi is. Mivel ti többnyire íves nyomdáknak adtok le (kivéve az aki nem) azoknak jó lenne ha ezt használná:
ISOcoated_v2_eci.icc
vagy
ISOcoated_v2_300_eci.icc
Ezek mázolt ofszet másnéven műnyomó papírhoz vannak.
Ha esetleg mázolatlan papírra kéne terveznetek, akkor ezt a profilt használjátok:
PSO_Uncoated_ISO12647_eci.icc
Van még egy rakás ilyen profil, különböző papírokhoz, std LWC, improved LWC, SC, NEWS, MFC de ezek többnyire rotációs ofszet nyomtatáshoz (heat-set, a cold-set nyomtatásnak külön profilja van) használatosak. De ha mégis kaptok egy olyan melót ami rotációs és ezt tudjátok is csak azt nem, hogy milyen papírra fog menni, akkor ISOcoated_v2_300_eci.icc használjátok és akkor olyan nagy probléma nem lehet.
Ezeket a profilokat letölthetitek (ingyen) innen a http://www.eci.org oldalról a downloads menüből, keressétek az eci_offset_2009.zip fájlt.
Lenne még valami, ha készen vagytok egy anyaggal, mármint kész a pdf, akkor légyszi ellenőrizzétek le ti is. Ha van egy Adobe Acrobat Professional 7-ed, akkor az advanced menüben a preflight-ot nyissátok meg. Nézzétek meg, hogy a List images below 150dpi-nél minden rendben (zöld pipa ha nincs 150dpi-nél kisebb felbontású kép), aztán List images not CMYK, esetleg List images not CMYK or spot. Az overprint preview kapcsolgassátok ki-be. Az Output Preview-nál meg tudjátok nézni, hogy pl a fekete szöveg overprint-e. Ezt úgy tudjátok megnézni, hogy a fekete színt egyszerűen kikapcsoljátok és ha CMY színkivonaton a szöveg helye fehér akkor hiba van. Úgy értem nyomtatásnál lehet belőle hiba, ha az előkészítésen sem vették észre. Persze kifutót is megnézhetitek, ez általában 3-5mm szokott lenni.
Ezekre az ellenőrzésekre azért van szükség, hogy minél hamarabb kiderüljön, ha valami nem megfelelő és ne az legyen, hogy a nyomdával kergetitek egymást telefonon órákon át, esetleg napokon át. Kínos felhívni a megrendelőt, hogy a nyolcadik újra küldésnél sem jó az anyag, miközben két óra múlva nyomnánk az anyagot.
Röviden ennyi lenne így hirtelen. Nem kell megijedni, ezek nem olyan ördöngös dolgok. Csak egy picit kell odafigyelni. Ha ezekkel az alap dolgokkal nincsen probléma, akkor szerintem egy nyomdából sem fognak felhívni azzal, hogy nem jó az anyag és küld újra. De azt mondom, hogy mindenképpen érdeklődjetek a nyomdánál, mert kérdezni mindig szabad.
Remélem tudtam segíteni! :)
Hát… én dolgoztam ugyan nyomdában, de nem ez a szakmám, mégsem tudlak igazán követni. Eléggé száraz, szakmai elvárások ezek, és az emberek nagy többségének gőze sincs arról, hogy is megy a nyomtatás folyamata. Ne érts félre, de az emberek 99%-nak az sem mond semmit, hogy RGB vagy CMYK. Sőt, a kettő között lévő különbséget sem ismerik, és nem is érdekli őket. Sem a dpi, sem a többi. Végül is a húsiparban sem kell járatosnak lenni, hogy eldöntsük egy szalámi jó ízű-e vagy sem. Ugyanúgy nem kell hozzá szakembernek lenni, hogy lássam, a kinyomtatott anyag jó-e vagy sem.
Ez a ” te monitorod a xar” kifogás pontosan az, ami: kifogás. Épp ma panaszkodott valaki egy fórumon, hogy a nyomdába beadott pdf-je nyomtatásban teljesen más színű lett, mint a képernyőn volt:
hxxp://itcafe.hu/tema/adobe_photoshop_topic/hsz_5276-5276.html
Nem az első megrendelése, csak éppen most először dolgoztatott az ominózus nyomdával, így már van összehasonlítási alapja, és nem lehet arra hivatkozni, hogy “biztos a te hibád…”
XY csinál egy rakás fényképet, amelyek csodálatosak a képernyőn, majd szerkeszt belőlük egy kiadványt, amit elküld a nyomdába. A kézhez kapott anyagnak meg rondák a színei. Ilyenkor nem lehet neki azt mondani, hogy pajtás, a monitoroddal van gond, mert ő látta élőben is, hogy milyenek voltak a színek, ő fényképezett. Aztán a nyomtatásban meg zöld lett az égbolt.
A házi nyomtatóknál is rájöttek, ha nem írnak olyan programot, ami átkonvertálja automatikusan a nyomtatni valót CMYK-ba, a felhasználók többsége soha nem fogja megtenni, mert gőze sincs róla, és soha nem fog rájönni, miért lett ocsmány a nyomat. Ezért az otthoni nyomtatók automatikusan elvégzik a konvertálást. Nem küldünk CMYK képet nyomtatóra, mert akkor tényleg megváltoznak a színek. Épp ezért nehezen lehet elmagyarázni egy embernek, hogy mi szükség van a konvertálásra, azt meg még nehezebben, hogy a nyomdának ez miért esik nehezére. Ugyanis a felhasználóknak nemigen van olyan programjuk, amivel ezt elvégezhetnék, hiszen ipari feldolgozásról van szó, és az ingyenes Gimp nem tudja ezt, a nyomda meg azért van, hogy megcsinálja. Sosem értettem, miért cirmognak, amikor elküldök egy anyagot RGB-ben? Nekik is két kattintás, pont annyi, mint nekem, ráadásul jobban is értenek hozzá, miért nekem kell hát megcsinálnom? Azért, hogy utólag rám mutogathassanak, ha a hupikék törpike lila lett? Ez pont olyan, mint az egyik novellában, hogy az utassal még a vonatjegyét is megterveztették. Nemá’!
Ha magamból indulok ki, akkor a pdf-ről tudom, hogy az nyomdakész formátum. De még soha nem hallottam pdf/X-y-z/1-2-3 stb formátumról. Most akkor tényleg nem mindegy, hogy pdf vagy pdf? Mert a felhasználók többségének pdf-ből egyfajta létezik, “a” pdf.
Szintén irreális elvárás, hogy legyen a megrendelőnek Adobe Acrobat Professional-je otthon (ha már nyomtattatni akar), mivel igencsak drága programról van szó. A nyomdában kell hogy legyen, végezzék el ott a konvertálást! Ha szükségem van egy ruhára, nem veszek szövőszéket, azt hiszem, ez érthető. Bemegyek az üzletbe és válogatok a pénzemért.
Tisztelt gabor!
Ahogyan a poszt címe is sugallja, ez csak az alapok, és a Photoshop “szemszögéből” megközelítve. Teljesen igazad van, sok mindent kellene még a cikkhez, ahogy fentebb is írtuk, kommentben is, hogy jó lenne, ha egy nyomdász kiegészítené, ez lehet külön poszt is, a beküldés menetét megtalálod az oldalon.
Nagyon kevesen dolgoznak nyomdára az olvasók közül, és a mélyebb szakmai részeknek nagyobb terjedelem, részletesebb bemutatás kell, mint egy síma hozzászólás.
A tutorialoknál sokan nem tudták, hogy a többségét csak RGB 8 bit módban lehet megcsinálni, és a több az jobb alapon CMYK 16 bit-es módban kezdtek hozzá.
A posztban valóban csak érintőlegesen foglalkoztam a színkezeléssel, színmódokkal. A nyomtatási eljárásokat, illetve az ehhez alkalmas beállításokat szándékosan kerültem, hiszen ez már nem annyira photoshop, sokkal inkább -ahogyan Te is írtad- nyomdafüggő.
Nálunk a kalibrálást a nyomda embere végezte el… de mivel én webre és nyomdának is dolgozom, inkább maradtam a webes profilnál, és a nyomdai anyagoknál tudom, h sötétebb lesz a monitorom képénél, szín eltérés (a technológiákból adódó különbségeken kívül) nincs.
A 4 szín fekete, formalakk, flexo és egyéb extrák egyedi esetben kerülnek elő, és ott a nyomda szava a mérvadó.
Overprint… hmmm, ez jó volt, nekem is szóltak. Mire megkérdeztem, h szendvicspozitív kell-e? Nem igazán vágták. Az a cél, h a fekete színt hozzáadja az alatta lévő színhez, így nem lesz halo a betűk körül… Persze kiderült, hogy a nyomdai overprint az PS multiply…
“Kétlem, hogy esetleg flexo nyomdának dolgozna közületek valaki, de ha igen akkor bocsi. :)”
Én meg kétlem, hogy élő ember tudna olyan flexo anyagot küldeni amire nem mondják, h ááá, ez nem jó, küldjed el, áthegesztjük…
Dolgoztam, elküldtem mindent, mire kitalálták, h inkább mégse psd, hanem cdr. Kicsit korábban említeni esetleg? Nah, ők átrakták corel-ba, és változott a szöveg… szóval flexonál még a kopipészt sem olyan mint máshol. :)
A továbbiakhoz annyit, hogy ha PS-t használsz, és a canvas 300 ppi, CMYK, méretben ráhagysz 3-5 mm kifutót, akkor ha a canvasra húzol RGB 72 ppi képet, akkor az onnantól 300 ppi CMYK lesz, tehát a mentett pdf-ben is (flatten után).
Ellenőrizni inkább a rétegek átfedéseit, a kifutó képeket (néha elfelejtem, és ott leesik egy szem, kar vagy egyéb alkatrész…), árnyékokat kell (kellene, ha nem este tízkor kapnám meg azt ami reggel 9-re nyomdába kerül…lol).
Köszi a kiegészítést, és írj a nyomdai eljárásokról, szerintem sokakat érdekelne.
BonFire: az a baj, hogy ha a nyomda alakítja át, azt keményen megfizettetik. Tehát az RGB-ben leadott anyagodra plussz 3-10000 Ft-t kell cashelni. A megrendelővel ha megegyezel, akkor ez már a Te zsebedből ugrik, szal tényleg az a cél, hogy csak a nyomtatóba dugják a pendrive-ot (jó-jó, talán csinálnak mást is), és jöjjön a cucc.
ViZion, BonFire
Valóban egy kicsit sok(k) volt. De ti írtátok feljebb, hogy kéne egy nyomdász. Asszem olyanokba tényleg tök fölösleges belemenni, hogy pl a papírban mennyi az optikai fehérítő és ez milyen hatással lehet egy-egy nyomatra. :)
A nyomtatás egy igen összetett dolog, mint ahogyan egy grafika elkészítése is. Abban nem értek egyet, hogy egy grafikusnak ne kéne ismernie az alapvető összefüggéseket, csak annyit, hogy ide vagy oda kattintson, ha ez vagy az kell neki. Kéne ismernie, hogy tudja előre, hogy mi az ami működni fog a nyomaton és mi az ami nem.
Szerintetek mennyi kispajtásnak van eredeti Photoshop CS3-asa, akik az oldalt olvassák? Remélem érted. Egy grafikusnak, aki ebből él, annak szerintem bele tud férni egy Acrobat Pro is. És természetesen lehet tök mindegy neked, hogy PDF vagy esetleg PDF/X-1a és ugyanúgy mindegy, hogy a kocsidon téli vagy nyári gumi van… ;)
“Dolgoztam, elküldtem mindent, mire kitalálták, h inkább mégse psd, hanem cdr. Kicsit korábban említeni esetleg? Nah, ők átrakták corel-ba, és változott a szöveg… szóval flexonál még a kopipészt sem olyan mint máshol. :)” Jól érzem, hogy lényegében itt, arról van szó, hogy a Corel-ba importált psd fájl változott? Az, hogy felxo nyomda, az itt teljesen mindegy. A nyomdákban sem ülnek grafikus guruk, mint ahogy a grafikusok sem nyomdász guruk. Speciel azért látogatom az oldalt, hogy több információm legyen arról, hogy egy-egy grafikát hogyan lehet elkészíteni és a későbbiekben talán megpróbálkozzak vele.
Azt meg teljes mértékben aláírom, hogy veletek is rendesen ki van baszva, mert későn kapjátok az anyagot és már tegnapra készen kellett volna lennetek. :/
Remélem nem gyalogoltam bele egyikőtök lelkivilágába sem. Segíteni probáltam, mint ahogy Ti is. ;)
Nem-nem Gábor, sértődésről szó sincs. Tul. igazad van, és valóban elkelt volna párszor egy nyomdász segítsége.
A flexos esetnél a szöveg tartalma változott, gyakorlatilag a korábban formázott termékleírást átdobta a jóember a következő termékre, csak elfelejtette a szöveget kicserélni…
Valóban, a hibák nagy része a kapkodásból adódik. Szeretem a már “nyomdakész” anyagot tiszta fejjel átolvasni, rápillantani, h minden rendben van-e. Ált. találok hibát (szövegtörés, elválasztás, árnyékok, kifutó, stb…) ha nincs idő átnézni, akkor bennemaradnak. Amikor már órák óta ugyanazt nézi az ember, akkor nem veszi észre az amúgy szembeötlő hibákat sem.
A Flexo és a lenticular is érdekel, jöhetne vmi komolyabb “belső” infó, legfeljebb lenyilazod aki olvassa, és nem derülnek ki a nyomdász titkok :)
Lehet, hogy nem értesz egyet abban, hogy a grafikusnak ne kéne ismernie az alapvető összefüggéseket, mindez azonban jottányit sem változtat azon, hogy nem fogja. Sőt, azon sem változtat, hogy legtöbb emberke hobbiból Photoshopozik, alkot, dizájnol, akár önmaga szórakoztatására, akár másnak szívességből – meg merném kockáztatni, hogy legtöbb grafikával foglalkozó dizájner soha nem tanulta ezt, csak autodidakta módon képezte magát -, így ezek a dolgok egyszerűen kimaradnak.
Nekem annyi a szerencsém, hogy anno dolgoztam nyomdában egy ideig, viszont én már a kész terméket kaptam, és akkoriban még a számítógép ment ritkaságszámba, így soha nem láttam, hogy készítik el a grafikai elemeket. Nem érdekelt, mert nem az volt a dolgom. Megkaptam az anyagot és ment a levilágítóba. Utána a lemez be a gépbe. Egy grafikust ugyanúgy nem igazán érdekli, hogy a nyomólemezt milyen vegyszerekkel hívom elő, ahogy az sem, hogy néhány papír miért tapad össze egy vízcsepp hatására, és hogy szedek szét 40 000 összeragadt ívet, mert még 3x meg kell nyomni stb.
Külön szakmák ezek, és a grafikusnak épp annyira kell belefolyni a nyomdász feladatába, mint a nyomdásznak a grafikuséba. Persze az ideális az lenne, ha valamennyire ismernék egymás szakmáját, mert akkor könnyebb lenne a kommunikáció, de jelenleg nem lehet neheztelni senkire, ha nem érdekli a dolgok másik fele.
Végül: itt mindenkinek eredeti szoftvere van! Ha pedig mégsem, akkor gondolj arra, hogy az Acrobatot jóval nehezebb “beszerezni” mint a Photoshopot, mivel utóbbi sláger, lépten-nyomon bele lehet botlani, míg az Acrobattal nem foglalkoznak az emberek hobbiszinten, jóval kevesebb helyen bukkanhatunk rá. Ez is hozzátartozik ahhoz, hogy miért nincs az embereknek Acrobatjuk. Más részről nem biztos, hogy valaki feltelepítene egy több száz Megás programot, amit 2x fog használni életében. Nincs is róla tutorial annyi mint a Photoshopról, így jóval nehezebb elsajátítani a szükséges ismereteket, már csak azért is, mert support is csak annak jár, akinek eredeti programja van.
Szóval Acrobat nem lesz a mezei felhasználónak. Mert nincs rá szüksége. Mint ahogy az Office-ból is otthon maximum a szövegszerkesztőt tudja hasznosítani; az adatbázis kezelővel meg a táblázatkezelővel otthon nemigen tud mit kezdeni. Maximum, aki hazaviszi a munkáját.
Gábor!
A formalakkról is írhatnál… kopozit pdf-ben mentek az anyagok, vagy flatten tiff-ben… Lakkozáshoz mi kell? Nyomdával is beszéltem, de mást mondtak, mint a munkatársam…
Megcsináltam először plussz csatornára, most meg külön inverz rétegre kell… Szerintem a csatorna logikusabb lenne… de a fene sem tudja, lehet keverik a layert és a channelt…?
@ViZion:
Nézd, ahogy írtam feljebb ez is teljesen nyomda függő. Elvileg jó az is, ha külön csatornára teszed mondjuk egy direktszínnel. Mi vagy úgy kérjük, hogy azonos oldalgeometriáva külön pdf-be, vagy a ugyanabba a pdf-be de külön oldalon. A lakkos rész tónus legyen, kitöltési aránya 100%. De kaptunk már úgy is, ahogy te említetted külön csatornában.
Egyébként a lakk forma is technológia függő. Az esetek döntő többségében a lakkozni kivánt felületek “feketék”, ezek lesznek lakkosak. De van olyan eljárás, ahol matt-fényes, narancs-fényes effektet tudnak felvinni egy menetben. Ezek UV lakkok (UV sugárzás hatására száradnak, térhálósodnak) és előfordulhat, hogy ezeknek a hagyományostól eltérően inverz forma kell. Ha esetleg ilyen lenne, akkor egyeztetni kéne a megrendelővel, hogy ő milyen lakkot akar, mik legyenek fényesek/mattok, mert ettől függően változik a forma is.
Gábor, ezer köszönet a sok infóért ;) Most ez meredek lesz,de igaz: Tervezőgrafikusnak készülök/készültem [vizsga előtt állnék,ha nem hagytam volna ott a sulit néhány durva nézeteltérés miatt] de 2 év alatt nem tudták ezt így elmagyarázni…sőt…az azért elég elszomorító. A “nyomdai” ismereteink annyiból álltak szerintük,hogy CMYK színben legyen. Ez valahogy nekem nem tetszett :) No meg egyszer elmentünk nyomdalátogatásra a Váci úton lévő nyomdába, ahol konkrétan semmiből nem értettünk semmit,mert a gépteremben magyaráztak működés közben :)
Sziasztok!
Látom itt elég sok a hozzáértő, így kérdeznék tőletek, Ti biztos tudjátok rá a választ. A helyzet, hogy névjegykártyát készítettem (CS6) az alábbi paraméterekkel: CMYK, 16bit, 300dpi TIF-ben kimentve. Mac OS X-et használok, amiben a képnézegető tökéletesen adta vissza a kimentett TIF képet, ahogyan a PS is. Viszont mikor ezt beküldtem a nyomdába, ott az XP-s gépen az InfanView fordítva adta vissza a színeket. Mikor készhez kaptam a fordított színű névjegykártyáimat, azt hittem gutaütést kapok… Sajnálatos módon a grafikus, aki ezt mind kivitelezte nem tudja mi lehet a gond, én meg pláne, mert nem grafikus vagyok… Nincsenek benne rétegek, tömörítetlen. Hol a hiba? Magamat megválaszolva azt hiszem ott a hiba, hogy nem PDF-be mentettem…
Szerintem meg nem nálad lesz a hiba. A TIFF-et jól bírják a nyomdák, sőt, kérni is szokták. Nagyon elrontani nem lehet, ellentétben a PDF-fel, amely ahány, annyiféle. A biztonság kedvéért több fájlformátumot is el kell küldeni, és ha PDF-et küldesz, a mentésnél a PDF/X-1a:2000-t állítsd be a biztoság kedvéért. Ez jó szokott lenni.
A nyomdában meg IrfanView-ból nyomtatnak negatívba? Ez csak nekem fura? Profi nyomda lehet!
Ps.: A névjegyet-logót, ha egy mód van rá, vektoros formában kell elkészíteni, Illustratorral, CorelDraw-val, Inkscape-pel, és AI, CDR, EPS formátumban küldeni. Vagy ha már mégis Photoshoppal készíted, akkor vágd hozzájuk a PSD fájlt, konvertáljanak belőle maguknak olyat, amilyent akarnak, és akkor nem lesz a vállvonogatás. Ha a PSD-t nem tudják kezelni, csukják be a boltot.
Sziasztok!
Photoshop gyorssegélyre lenne szükségem, ha épp most valaki ráér és tudja a választ erre a problémára, ami valószínűleg egyetlen kattintással is megoldható.
Beállítottam hátteret, de behelyezendő képet, amit be akarok rakni a vászonra, nem tudom a sarkok húzásával nagyítani, vagy kicsinyíteni.
Azaz a psd-be bemásolt jpg-t nem jelöli ki, hanem hüvelyknyi méretben maradnak a jpg-k.
Van rá valakinek valami ötlete milyen beállításnál lehet a hiba és mit kell kijavítanom? Idáig régi sablonokkal dolgoztam, így ez a probléma elő sem fordult. Most átnéztem pár beállítást, nem tudtam rájönni, mi a baj.
Köszönöm előre is.
Azt nem írtad, hogy milyen módszerrel helyezed a háttérre a képet. Ha vonszolással, egyik ablakból a másikba, akkor sima réteg lesz belőle felül. Ha Place paranccsal, akkor automatikusan intelligens objektum lesz belőle.
Mindkét esetben a CTRL+T gyorsbillentyűkkel éred el a Free Transform menüt, és megjelenik a határolókeret a fogantyúkkal a sarkokon illetve az éleken. Azoknál megragadva tudod átméretezni a réteget. Enterrel vagy az eszköztáron lévő pipával elfogadod a változtatásokat.
Közben ügyelj arra, hogy raszteres réteget nem nagyítunk, mert homályos lesz, romlik a minősége. Azt legfeljebb kicsinyíteni szabad. Ha körömnyi a méret, akkor valószínűleg oly kicsi a felbontása, hogy nemigen használható semmire.