Weboldal tesztelési eljárások – teljes útmutató

Gyorsan változó világunkban az internet megkerülhetetlen információ forrássá vált. Üzlet döntéseink többségében az internetről informálódunk, sőt már a vásárlások egyre nagyobb részét is itt bonyolítjuk. Éppen ezért a vállalkozások számára jelen lenni a weben már nem egy opció, hanem kötelező elem lett, függetlenül attól, hogy milyen iparágban tevékenykednek.

Ha egy cég weboldallal rendelkezik, a legtöbb esetben még mindig nem elégséges ahhoz, hogy egy erős versenyben meggyőzze az érdeklődőket. Olyan weboldallal kell rendelkezni, amely gyors, felhasználó barát és legfőképpen informatív. Ahhoz, hogy a weboldal ezeken a területeken a lehető legjobbat nyújtsa, alapos tesztelésre van szükség. Ezen tesztelési eljárásokról szól alábbi cikkem.

Mi az a weboldal tesztelés?

A weboldal tesztelés olyan eljárások összessége, amelyek célja a potenciális hibák feltárása és sok esetben javaslattétel a javításukra. A tesztelés célja, hogy módszeresen minden olyan területet érintsen, amely egy weboldalon vagy akár bármilyen webes szoftverben hibát okozhat. A hiba jellegétől és súlyosságától függően látogatókat, potenciális ügyfeleket veszíthetünk, súlyosabb esetben azonnali bevétel kiesést okozhat vagy az egész cég megítélését is rosszul érintheti.

Egy megfelelően elvégzett teszteléssel a vállalkozás megbizonyosodhat arról, hogy a weboldal hibátlan és készen áll az éles üzemre.

Ki végzi a tesztelést?

Az esetek többségében sajnos az a webfejlesztő végzi a tesztelést, aki az adott weboldalon dolgozott. Az ideális eset azonban az, ha a tesztelést egy másik fejlesztő vagy sokkal inkább egy külsős személy végzi, mert ezzel teljes mértékben kizárható az saját munkával szembeni elfogultság.

Komolyabb webfejlesztési projektek esetében a költségvetésbe és a fejlesztési időbe is be van kalkulálva egy külsős csapat által elvégzett tesztelés majd pedig az eredményektől függően a hibák kijavítása.

A weboldal tesztelés részei

A weboldal tesztelés az alábbi részekből áll:

  1. Funkcionális tesztelés
  2. Usability tesztelés
  3. Felhasználói felületek tesztelése
  4. Kompatibilitás tesztelés
  5. Teljesítmény tesztelés
  6. Biztonsági tesztelés

1. Funkcionális tesztelés

A funkcionális tesztelés célja annak ellenőrzése, hogy a weboldal vagy webes alkalmazás minden részegysége a specifikáció szerint működik. Ehhez természetesen egy meglévő és megfelelően alapos specifikációra van szükség.

A funkcionális tesztelés során az alábbi területeket vesszük górcső alá:

Hivatkozások ellenőrzése

  • Külső linkek
  • Belső linkek
  • E-mail linkek
  • Törött linkek
  • Árva oldalak

Űrlapok tesztelése

Az űrlapok kulcsfontosságú részei egy weboldalnak, mivel általában ezeken keresztül lép kapcsolatba a látogató a céggel. Éppen ezért tesztelésük kiemelten fontos. Az alábbi részeket szoktuk ellenőrizni:

  • Hiba jelzések
  • Hibaüzenetek
  • Mező validáció
  • Kötelezően kitöltendő mezők
  • Mező maszkolás
  • Jelszó mezők működése
  • Captcha működés

Cookie tesztelés

A GDRP megjelenése a cookie használatra is nagyobb figyelmet irányított és egyúttal szigorította is azok felhasználását. A cookie tesztelés során természetesen a GDRP ajánlásoknak történő megfelelés is fókuszban van.

  • Cookie popup
  • Adatvédelmi szabályzat és cookie szabályzat
  • A weboldal működése bekapcsolt és kikapcsolt cookie-k mellett
  • Cookie titkosítás
  • Cookie lejárat

HTML és CSS validáció

Ebben a részben azt ellenőrizzük, hogy a weboldal HTML és CSS kódolása a hivatalos normáknak eleget tesz-e.

  • HTML és CSS szintaktikai ellenőrzés
  • Weboldal feltérképezhetőség
  • XML sitemap megléte

2. Usability tesztelés

A usability tesztelés azt ellenőrzi, hogy a site a célközönség számára mennyire könnyen használható.

A legfontosabb tesztelendő részek az alábbiak:

Navigáció

A weboldal navigációja konzekvens, könnyen kezelhető, a menüpontok elnevezése érhető, csoportosításuk megfelelő logikát követ?

Tartalom

  • A weboldal tartalmai logikus felépítésűek, nyelvezetük a célközönség számára könnyen érhető? A tartalomban nincsenek helyesírási hibák, elírások? A szöveg kontrasztos, könnyen olvasható?
  • A tartalomban elhelyezett képek minősége, felbontása megfelel az elvárásoknak?
  • A weboldalon van-e kereső, működése logikus és könnyen kezelhető?

3. Felhasználói felületek tesztelése

A felhasználói felület (angolul user interface) a site azon eleme, amelyen keresztül a látogató interakcióba lép a weboldallal. Ha a felhasználói felület nem konzekvens, zavaros, nehezen áttekinthető, akkor a látogatók elkattintanak az oldalról. Tesztelése éppen ezért kritikus a siker szempontjából.

A felhasználói felületek tesztelése során az alábbi területeket vizsgáljuk:

  • A felhasználói felületekre vonatkozó sztenderdeknek történő megfelelés ellenőrzése
  • A design elemek ellenőrzése: elrendezés, színek, betűtípusok, feliratok, szöveg blokkok, szöveg formázás, nyomógombok, CTA-k, ikonok, linkek
  • A felület tesztelése különböző felbontásokon
  • Nyelvi változatok tesztelése
  • Különböző eszközökön (mobil, tablet, desktop) történő tesztelés

4. Kompatibilitás tesztelés

Az internetet számtalan különböző típusú, operációs rendszerrel és böngészővel ellátott eszközről használjuk. Fontos, hogy a weboldal mindegyiken hibátlanul működjön, legyen szó egy okostévéről, mobilról vagy éppen egy asztali gépről.

A kompatibilitás során az alábbi területeket vizsgáljuk:

  • Böngésző kompatibilitás
  • Operációs rendszer kompatibilitás
  • Mobil kompatibilitás
  • Nyomtatási lehetőségek

5. Teljesítmény tesztelés

A teljesítmény tesztelés célja annak ellenőrzése, hogyan teljesít a weboldal illetve a mögötte álló hoszting környezet forgalmi terhelés alatt. Webáruházak, nagy látogatottságot kiszolgáló portálok esetében kiemelten fontos, hogy stabilak legyenek szélsőséges esetekben is. A teljesítmény tesztelés során az alábbi területeket vizsgáljuk:

Stressz teszt (stress test)
A stressz tesztnél a szoftver stabilitását és megbízhatóságát mérik extrém nagy terhelés mellett. A stressz teszt a rendszer robosztusságát ellenőrzi. A teszt során a rendszert hirtelen fellépő nagy mennyiségű terhelésnek tesszük ki és azt mérjük, nem omlik-e össze, hogyan áll helyre a működése.

Terheléses teszt (load test)
A terheléses teszt során a rendszer működésének felső határát mérjük illetve azt, hogyan teljesít nagy terhelés mellett. Terheléses tesztre példa, ha egy szövegszerkesztő szoftvert mérünk nagy méretű (pl. több ezer oldalas) dokumentum szerkesztése során.

Stabilitás teszt (stability test)
A stabilitás teszt esetén a szoftver hosszú távú működését mérik mindennapos működési körülmények mellett. A teszt célja annak kiderítése, hogy nem omlik-e össze a szoftver, hogyan kezeli a működés során fellépő hibákat.

Mennyiségi teszt (volume test)
A mennyiségi teszt során a szoftver teljesítményét, válasz idejét mérik nagy mennyiségű adatmennyiség alatt. A teszt során az adatbázisba érkező adat mennyiségét növelik folyamatosan és közben mérik a válasz időt és az esetleges adat vesztést.

6. Biztonsági tesztelés

A végére hagytam talán az egyik legnehezebb területet. A webről jövő támadások sokszínűsége és a tartalomkezelő rendszerek sebezhetősége új kihívások elé állították az utóbbi években a webfejlesztőket. Egy biztonsági oldalról sebezhető weboldal nemcsak a cég megítélését kockáztatja, de a rajta tárolt sokszor bizalmas, személyes adatokat is veszélyeztetheti.

Éppen ezért a biztonsági tesztelésre sok esetben külön szakértői csapatokat szoktak felkérni, a módszert pedig etikus hekkelésnek is nevezik.

A biztonsági tesztelést érintő területek többek között az alábbiak:

  • SSL titkosítás megléte
  • űrlapok védelme
  • Session kezelés
  • loggolás
  • jelszóval védett felületek védelme
  • bizalmas adatok titkosítása, védelme
  • tartalomkezelő rendszer védelme
  • vírus védelem

Összefoglalás

Ahogy cikkemből is kiderül, a weboldalak és webes alkalmazások tesztelése nagyon sokrétű feladat, amelyet nem célszerű magára a webfejlesztőre bízni. Sajnos a legtöbb esetben a webfejlesztés projektek alacsony költségvetése vagy rövid határideje miatt kevés figyelmet kap ez a terület és csak akkor foglalkoznak vele, mikor már megtörtént a baj. Cikkem azoknak próbál segítséget nyújtani, akik elébe szeretnének menni a problémáknak és hosszú távon hibamentesen szeretnék üzemeltetni weboldalukat.

Szerző: Tusnádi István

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét